2013. október 5., szombat

38. rész ~ Ettől féltem

Másnap félig Justinon keltem. Lábaink összefonódva, csak úgy mint kezünk. A takaró csak intim részünket takarta. Így ráláttam Justin izmos kocka hasára. Tekintetemet feljebb vezetve, úgyszint izmos karjára tévedtem, onnan már csak arcát figyeltem. Olyan édesen szuszogott. Ajkai kicsit elnyíltak, haja kócosan ágazott szerteszét. Homlokára is pár tincs lelógott.
Kicsit furcsa volt a helyzet, mivel Justin mellett szorosan feküdtem, meztelenül. Ezzel arra célzok, hogy nincs rajtam melltartó, és gyakorlatilag semmi sem takar. Megfordultam, lenyúltam egy ruhadarabért, ami Justin pólója volt. Iparkodva belebújtam, és mentem fürdeni. Útközben elvettem barátom szekrényéből egy fekete pólót, csak nem haragszik meg érte. Felkaptam a fehérneműmet, s az összeszedett ruhákkal fordultam be a fürdőbe.
Éreztem, ahogy a víz lemossa a testemről azt a kis izzadságot, és üde leszek. Gyorsan kiszálltam a zuhany alól, majd megtörölköztem. Felvettem a melltartómat a bugyival együtt. Végül belebújtam Justin pólójába, ami a combomig ér.

- Haló?
- Jó napot kívánok, a Don Pepe pizzériát tetszett hívni! Mivel szolgálhatunk? - beszélt a vonal másik végéről egy pasas.
- Jó napot kívánok! Egy közepes Hawaii pizzát szeretnék rendelni, a Big street 56.-ra, Jessica Moore néven.
- Egy közepes Hawaii pizza rendel. Más valamit szeretne még? - kérdezte.
- Nem, köszönöm. - mosolyogtam, inkább magamnak.
- 7 dollár lesz. Köszönjük, hogy minket hívott!
- Miért? Ki mást? - szóltam vissza.

Hallottam egy sípszót, miszerint letette a telefont.
- Amúgy is már untam a hülye szövegedet, barom! - grimaszoltam a telefonomnak.
- Kinek a szövegét untad? - röhögve karolt át hátulról Justin.
Körülbelül tíz perce jöttem le a konyhába. Ő hogyan került ide ilyen gyorsan? Derekán egy törölközővel. Letettem a telefonom a pultra, s fordultam egyet, hogy szembe legyek szerelmemmel.
- A hülye pizzás fiúnak. - tettem kezeimet derekára.
- Te megcsalsz? - meredt rám viccelődve.
- Hát... Ne is csodálkozz ilyen éjszaka után! - vontam meg vállamat.
- Szóval azt akarod mondani, hogy rossz voltam az ágyban?
- Pocsék! - vágtam rá.
- Jól van. Ezt megjegyeztem. - sóhajtva hajtotta le fejét.
- Mármint... - nyúltam álla alá, ezzel tekintetét magamra terelve. - Pocsékan tudok hazudni. - csókoltam meg hatalmas nagy szenvedéllyel.
- Akkor mi az igazság? - csillantak fel szemei.
- Hmm... Isteni voltál, drágám! - suttogtam füleibe.
- Te meg egy angyal, az én - nyomta meg a személyes névmásra utaló szót. - Angyalom. - puszilta meg homlokomat.

Elidőztünk, mikor a csengő megzavarta a csodálatos éjszaka utáni, reggeli románcunkat. A pizzafutár volt. Kifizettem, aztán mire visszaértem a konyhába, Justin már majszolta az ételt. Mivel ő vette ki köszönés nélkül a srác kezéből egy Kösz-szel. A röhögőgörcs határán voltam, de kívül próbáltam komolynak látszani.
Két óra elteltével felkaptam a bulizós ruhámat a kis táskámmal együtt.
- Szia! Majd hívlak. - köszöntem el Justintól.
- Rendben, Édesem. - vigyorodott el a fiú.
- Tudnám ilyenkor mi jár a fejedben. - röhögve ráztam a fejemet.
- Ha te azt tudnád! - lépte át ő is a bejárat küszöbét.
- Ó, szóval titkolózol is. - tettem csípőre a kezeimet.
- Ha ennyire tudni szeretnéd... - lépett közvetlen közel hozzám. - Te. - suttogta a fülembe lágyan. - A gyönyörű tested, a csodás mosolyod, azok a gyönyörű szép, kéjes nyögéseid, amiket örömmel élveztem, s az egész éjszaka, amit magunk mögött tudhatunk. - Justin szavaitól a pillangók újra felébredtek a hasamban. Testemet kirázta a hideg, majd kellemes melegség váltotta azt fel. Lassacskán már homályosan láttam a velem szemben álló srácot, mivel szemeimet elárasztották a sós könnycseppek. De nem hagytam őket, hogy kifolyjanak szabad útjukra. Csak néztem Őt, aztán végül megöleltem.
- És szeretném, ha még nyújtanál nekem ilyen fantasztikus, felejthetetlen élményeket. - nézett mélyen a szemeimbe.
Lassan, érzékien falta ajkaimat. Éreztem, hogy a pillangók nem bírják, s szabad utat törnek maguknak a fény felé, a boldogság és a szerelem irányába.
- Vigyázz magadra, szia! - hagytam el Justin magánszféráját.
- Szia! - mosolygott.
Elmentem onnan. Elhagytam Justin házának területét. Az utam csendben, nyugodtan telt. Olyan felszabadultnak érzem magam, mint még soha. Csodásan éreztem magam az este. Azt érzem, hogy újra boldog vagyok, de most mérhetetlenül.
Hamar hazaértem. Levettem a csinos ruhát, s fürödni mentem. Félóra elteltével már egy új ruhában voltam. Farmernadrágot, fehér tornacipőt, sötétszürke, a vállánál szegecses díszítésű, hosszú ujjú felsőt vettem fel. A hajamat felkötöttem, sminket pedig most nem raktam fel.
Készenlétem után, ittam egy pohár narancslevet, majd elindultam Duffyval a kutyaparkba. Szerintem amire visszaérünk, Chris már otthon lesz.

2 óra múlva...

Duffy fáradtan dőlt le a nappali padlójára. Én is ezt teszem, pihenek a kanapén, s nézek ki a fejemből. Bátyám pedig fent fürdik, mivel nemrég ért haza. Nem sok szót váltottunk egymással. Persze ez nem harag kérdése, egyszerűen sietett az emeletre, hogy lezuhanyozzon, mert nem érezte jól magát a bőrében.
Bambulásom közepette egy dal csendült fel. Pontosabban az egyik kedvenc dalom, Demi Lovato Mad In The USA c. száma. Odakaptam a fejem a mellettem levő csörgő készülékre, s felvettem.
- Szia! Hogy vagy? - szóltam bele.
- Szia Jessica! - hallottam meg barátnőm hangját a vonal végéről. - Köszi, jól. De most le vagy cseszve!
- Miért is? - vontam fel szemöldököm.
- Mert nem a plázában vásárolt ruhádban jöttél az este.
- Köszi a kérdést, jól vagyok! - nevettem. - Amúgy tudom, rájöttem. Majd legközelebb, oks? - mosolyogtam, amit Ashley nyilván nem lát.
- Haha, oks. - nevette el magát. - Mit csinálsz ma?
- Öhh, szerintem átugrom Justinhoz megcsinálni a közös projektet. Te?
- Megyünk anyuval vásárolni.
- Rendben, jó szórakozást!
- Nektek is. - röhögött.
- Ez aztán szórakozás, de azért köszi, meglesz. - nevettem fel.
- Az a lényeg. Na szia Jessica! - köszönt el.
- Szia Ashley!
Miután letettem a telefont, Justin számát tárcsáztam. Kétszer hívtam, de nem vette fel egyszer sem. Mi lehet vele? Mindegy. Összepakolom a cuccom egy válltáskába, aztán elindulok hozzá. Lehet nincs telefon közelben.
Amikor felálltam, és indultam volna fel, bátyámba mentem bele majdnem. Kicsit meghátráltam, majd csak néztem rá.
- Hova ilyen sebesen? - érdeklődött.
- Összeszedem a tancuccom, majd megyek a tanulótársamhoz megcsinálni a közös projektunkat. - mosolyogtam rá.
- Rendben. Mikor jössz?
- Passz. Szerintem olyan 4-5 fele. - vontam vállat.
- Jól van. - mosolyodott el.
Viszonoztam a gesztust, majd felrohantam a szobámba. Összepakoltam az egyik táskámba, végül elindultam. Lent felkaptam a lábamra a cipőmet.
- Szia bátyus! - kiabáltam.
- Várjál már! - jött oda hozzám.
- Mi az? - kérdeztem.
- Se puszi, se pá?
- De... most köszöntem. - röhögtem.
- Vigyázz magadra! - ölelt meg.
- Okés.
Kiléptem az ajtón, egészen arra az útra, amelyik Justin felé vezet. Kíváncsi vagyok miért nem vette fel a telefont. Igyekeztem, ahogy tudtam. Húsz perc múlva oda is értem. Az ajtaja előtt megálltam, épp csengetni akartam, amikor kinyílt az ajtó, s megláttam Justint egy lánnyal ölelkezni. A fiú keze az illetőnek a fél fenekén pihent. Ekkor futott rajtam át egyesfajta félelem, miszerint Justin milyen volt akkor, mielőtt összejöttünk volna. Mindig más csajjal volt. Ettől féltem a legjobban, tartottam tőle. Pedig olyan aranyos volt, akkor most ez mi is? Nem akarom a féltékeny ribancot játszani, de ez most szíven szúrt. Lehet ezért nem vette fel a telefont... Szemeim könnybe lábadtak. Megfordultam, és mentem volna el onnan, ha valaki nem kapja el a kezem, s nem ránt vissza.


selll

















Sziasztok! Megérkezett a várva-várt rész. :) Nem tudom milyen lett, de most muszáj volt kicsit összeszedettebbnek írnom. 
Sajnálom, hogy nem arra a hétvégére hoztam a részt, amelyikre ígértem, de még mindig fennáll az a probléma, hogy csak a német laptopon tudok lenni. Most is már ideges voltam, hogy nem tudom nektek megírni a részt, ezért ma leültem ide, s belevágtam a másik felébe úgy, hogy minden ékezetes szóhoz másoltam az ékezetes magánhangzókat. Nagyon rossz volt, de megérdemlitek, hogy szenvedjek miattatok. 
Szóval jó olvasást, és élvezzétek ki a rész unalmas (mert szerintem most az lett) tartalmát. :) <3 
Köszönöm a több mint 41.000-res oldalnézettséget, a megmaradt rendszeres olvasóimat. Nem utolsó sorban azokat a kommenteket, amiket a különbejegyzéseimnél hagytak hárman. Ezer köszönet. <3 
Remélem megint beindul a blog, és itt lesztek velem, mert már hiányolom. 
Jövőhét hétvégén új rész, ne feledjétek! :) 
                                                                   További szép hétvégét! 
                                    

10 megjegyzés:

  1. Ez?Unalmas?
    Nagyon imáádtaam.Bár azt nem hogy Justin megcsalja,na de mind1 :)
    Puszi :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Háát... :)
      Annak nagyon örülök, hogy ennyire tetszett. Majd kiderül a következő részben, hogy mi van. :)
      Köszönöm a kommented. Puszi. :)

      Törlés
  2. úrsten nagyon jó lett!*-*
    egyáltalán nem unalmas!!
    egy dolgot nem értek még pedig azt hogyha Justin annyira szereti Jessciát akkor miért csalja meg?:s

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon köszönöm. Örülök neki, hogy ennyire tetszett. :)
      Köszönöm, hogy így gondolod.
      Majd mindenre fény derül a 39. részben. :)
      Köszönöm a kommented!

      Törlés
  3. Lovelovelove :) imádtam és remélem Justin nem csalja meg szegény Jessicat. Kövi mikorra várható? :o

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vagy barátság. :)
      Amúgy igen, szegény Jessica, de majd lassacskán olvasható lesz a kövi, amiben kiderülnek a dolgok. :)
      Köszönöm a kommented!

      Törlés
  4. Nagyon jo lett....Imadom...Gyors koviit :) *---* <333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, boldoggá tesznek az ilyen 'imádom' szövegek. *.*
      Sietek, ne aggódj, most már nem tűnök el! <33
      Köszönöm a kommented!

      Törlés
  5. OMG *-* nem is lett unalmas nagyon jóóóóó lettt *-* nagyon várom a köviit <333333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh My Bieber! :)
      Nagyon örülök, hogy így vélekedsz. :D
      Sietek, nyugi. <333
      Köszönöm a kommented!

      Törlés