2013. június 27., csütörtök

32.rész ~Los Angeles~




~ Justin szemszöge ~

Éreztetek már olyat, hogy a szeretteidre mondtak valami sértőt? Vagy esetleg megfenyegettek, úgy hogy nekik eshet bajuk? Nálam történtek ilyen dolgok, és mostanában is megkapom.
Amikor az a faszfej leribancozta Jessicat, a pumpa csak úgy ment fel bennem. Ő egy olyan lány, akivel bármikor elszórakozhatok, és ő is végre szeret.
Szerelmes vagyok belé, teljesen. Erre igazán akkor jöttem rá, amikor érte verekedtem.
Nem bírtam volna még ki hat órát abban a nyomorult épületben. Annyira feszültté váltam. Az ideg majd szétszed. Érzem, hogy Jessa tekintete szinte éget. Az izmaim megfeszültek, csak úgy szorongattam a kormányt. El kellett hogy menjek egy nyugodt helyre. És ez a Los Angeles-i tengerpart. Gyakran járok az angyalok városába, de mostanság nem jöttem. Legközelebb viszont már egyedül jövök, s nem a partra hanem valakikhez, akik hihetetlenül hiányoznak. Ezt pedig nem tudhatja meg Jessica. Most nem.
Utunk közben a mellettem levő lány elaludt. Arcára a Nap sugarai sütöttek. Melegítettek. Éreztem, ahogy a kocsiban ültem. Nem rövid az út New Yorkból. Én bírtam. Hisz ha az ember ideges, mert felbosszantják, akkor bizony nem tud aludni. Se álmos lenni. Legalábbis én nem. Jobban pörgök, több bennem az adrenalin, mint azt gondolnák.

Két és félóra utazás után megérkeztünk. Leparkoltam a Range Roverrel egy nagyon közeli helyre a partnál. Elvettem a kezem a kormányról és a váltóról. Kis ideig csak meredtem a távolba. Aztán barátnőm felé fordultam. Rásimítottam arcára egyik kezemmel, másikkal meg felkarjára.
- Édesem! Ébredj! - szóltam halkan. - Megérkeztünk.
Már kezdett felébredni. Kinyitotta szemeit, majd elmosolyodott.
- Justin. - szólt rekedtes hangon. - Hol vagyunk? - kérdezte körülnézve a tájon.
- Az angyalok városában.
- Mi? Ez most komoly? Ugye nem viccelsz? - kerekedtek el szemei.
- Igen, ez komoly. Nem viccelek. - mosolyogtam. - Tetszik? - simogattam már a hátát.
- Nagyon. Már mióta el szerettem volna ide jönni. - fordult vissza felém. Megfogta kezemet, ölébe rakta. Komolyan nézett rám.
- Nagyon köszönöm, szívem. - húzott magához közel, és megölelt.
- De mit, kicsim?
- Hogy veled jöhettem, és hogy elhoztál.
- Semmi áron nem hagytalak volna ott.
- Aranyos vagy. - váltunk el.
- Te meg édes. - csókoltam meg.
A szívem megint a torkomban dobogott. Hihetetlen. Amit tesz velem ez a csaj, az valami eszméletlen.Elveszi az eszem, mellette megnyugszom.

Már a partra tartunk. A homokban sétálunk kézen fogva. Mit ne mondjak, elég sokan vannak. Egy kettő párost láttunk rajtunk kívül, meg pár felnőttet. Odamentünk a víz széléhez, de még mindig a meleg homokban álltunk. Egymással szembe fordultunk.
- Tudod... - fontam körül derekát, ő meg kezeit felkaromra rakta. - mindig is irigyeltem az ilyen párosokat, akik ilyen gyönyörű helyen együtt szórakoznak.
- És még mindig? - vigyorodott el.
Megtalálta ajkaimat, és rátapadt. Csókcsatába kezdtünk. Érezhettem puha, finom, édes ajkait. Isteniek. Pár másodperc után nyelvemmel bejutást kértem, amit engedett is. Nyelvünk csak úgy táncoltak, simították egymást. Eközben lábamat terpeszbe raktam, és egyre lejjebb engedtem a földhöz, de szorosan fogtam hátánál. Felette álltam, így tartottam. Csókunk egy percre sem szakadt meg. Hosszas smárolás után elhagytuk egymás ajkait. Jessa röhögésben tört ki.
- Mindjárt leejtesz. - ezzel le is tettem a homokba. Kezemet övével összekulcsolta, s rásimultam. Én is nevettem vele együtt. Szabad kezemmel hajával játszadoztam.
- Huncut vagy. - mondta kuncogva.
- Na neee! - nyitottam 'o' alakra számat.
Kezével halántékomtól arcomra simított, majd újra megcsókolt.
Felálltam, kezeimet felé nyújtottam, ő megfogta, és felhúztam. Magamhoz öleltem, ezt követően a felsőjét csúsztattam fel hátán. Megálltam egy kicsit, hátha ellenkezik, de nem tette. Még egy puszit is kaptam.
Levettem felsőjét, aztán ő is az enyémét. Megelőzött, és kibújtatott nadrágomból. Én csupán nem ezt tettem, hanem leguggoltam elé, ahogy vettem le ruhadarabját, tenyereim érezhették puha, selymesen ragyogó bőrét. Odaraktam a többi ruhához, és a két pár cipőhöz, amiből az előbb bújtunk ki, ezt az utolsót is. Megöleltem két lábát, s vállamra kaptam a lányt. A vízbe szaladtam. Amint elérte a lábamat a tenger, éreztem, hogy kellemesen langyos. A Nap teljesen meleget adott, melegünk is van, de azért, hogy ennyi mennyiségű vizet felmelegítsen idő kell.
Nem is volt baj. Mentem beljebb, Jessica addig a lábaival kapálózott egy ideig, sikítozott, hogy - Justin tegyél le! - , de nem csináltam semmit, csak lépkedtem befelé. Egy idő után megunta, lenyugodott.
Egészen addig mentem, míg a derék magasságot meghaladta a víz.
- Beledoblak! - nevettem.
- Addig élsz! - mondta komolyan.
- Uh, akkor leteszlek. - vigyorogtam hátrafelé, de nem láthatta hisz feje úgy hátam közepénél volt. Így amikor oldalra néztem, formás fenekével szemeztem. Amíg hozzá beszéltem, nem tudtam máshová nézni. Irtó jó kilátás.
- Ne! - vágta rá hirtelen.
- Miért?
- Mert hideg a víz.
- Nem hideg, langyos.
- Fogadjunk, hogy hideg!
- Oké. Ha hideg, a suliban felpofozhatsz mindenki előtt, de ha langyos, szerzel nekem egy jó éjszakát. - nevettem.
- Ravasz... benne vagyok.
Letettem, ő megkapaszkodott a vállamba. Én meg csak álltam, várva a válaszát.
- Igen? - kérdeztem vigyorogva.
- Készülj! - hajolt fülemhez. - Felejthetetlen estében lesz részed. - suttogta izgatóan.
- Várom már. - húztam magamhoz szorosan. Ő erre csak felnyögött. Kezei mellkasomon pihentek. Gyorsan kezdte venni a levegőt.

~ Jessica szemszöge ~

Teljesen jól döntöttem, amikor Justinnal akartam jönni. Csodásan érzem magam. Főleg Los Angelesben. Most már ez a kedvenc helyem.
Justin egyszerűen kedves, megértő és jól lehet vele fogadni.
Fogadtam vele. Mivel igaza volt -tényleg langyos a víz- szereznem kell neki egy éjszakát. Pontosan tudom mire gondolt. Adjam neki oda magam. Nem tudom hogy tudja-e, de én már nem vagyok szűz. Odaadtam az első igaz szerelmemnek azt a lehetőséget, hogy vele veszítsem el.
Egyelőre nem mondom neki ezt a dolgot. Kíváncsi vagyok az arckifejezésére. Csalódott lesz, vagy annál jobban fog neki örülni. Kiszámíthatatlan. Ahogy az is, hogy meddig leszünk együtt.
Megszerettem a srácot. Tényleg jó fej, bolond, lehet vele szórakozni, beszélgetni. Attól még mindig seggfejnek fogom hívni viccből. Az első jelző, amit rámondtam első beszólogatásunknál.
Egyébként... szeretem, ha rám mászik. Első alkalommal kiakadtam, mert nem is ismert, és azt hittem, rám veti magát egy estre, majd tovább megy a következőhöz.
Na jó, igaz láttam sok lánnyal cseverészni, szóval ezt még nem tudom biztosan. De szeretném megismerni, jobban közel kerülni hozzá, mert nem szeretném, ha átverne. Ő az első Brandon után, akivel járok. A vele való szakításunk óta senkit sem engedtem szerelemért a közelembe. Ő az aki megtetszett. Olyan rossz fiús, ami nagyon is bejön. És a mai nap pont jó lesz a közelebb kerüléshez.

Justin a fenekemet tapizza, markolássza. Úgy gondoltam jobban beindítom, mennyire sikerül. Megpróbálom. Nyakához közel voltam. Apró csókokat leheltem rá. Ő kissé oldalra, hátra döntötte fejét. Az álla vonalán haladtam át a másik oldalára. Lassan mentem lejjebb a csókokkal. Aztán észrevettem a pirosas, lila foltot. Megálltam, elvettem a fejem, és Justinra néztem. Meglepődött tekintete szegeződött rám.
- Justin?
- Igen?
- Te neked ki van szívva a nyakad? - érdeklődtem feszülten. Eddig hogy nem vettem észre? Sokat csókolóztunk, vagyis egy párszor, de... Tény: vak vagyok, vagy jól rejtegette.
- Öhmm neeem, ez csaaak... - hebegett-habogott.
- Csak?
- Megégettem hajvasalóval.
- Justin! Csak zselézni szoktad a hajad, annyira már ismerlek. - tettem csípőre a kezem.
- Dee... - húzta tovább.
- Justin, ne hazudj már! Mondd el az igazat!
- Biztos? - nézett szemembe, mire bólintottam. - Jól van... - sóhajtott. - Volt nálam az exbarátnőm, és nekem esett. Kiszívta a nyakam, már a ruhát majdnem leszedte rólam. Nem hagy békén, de már leráztam. - mosolygott, s átölelte a derekamat.
- Mikor történt ez?
- Vasárnap 12 óra után.
- Oké. Sebed? - tekintettem sebhelyére, aminek látszott a hege.
- Még kicsit fáj, de gyógyulgat. - adott arcra puszit.
- Kezeled? - mosolyogtam rá.
- Aha.
- Rendben. - csókoltam meg.
Kezeinek melegét már lábaimon éreztem. Felkapott, dereka köré fontam végtagjaimat. Hajába túrtam, ő hátsómnál tartott meg. Miközben csókoltuk egymást, lejjebb hajolt. Már hátammal érintkeztem a vízzel. Egyből elváltam tőle.
- Szívem! Nee! - röhögtem, és egyre jobban kapaszkodtam belé.
- Nem maradsz te szárazon. - nevetett.
- Ha én nem, te sem!
- Gondoltam. - felegyenesedett, s letett. - Annyira gyönyörű vagy. - simított arcomra.
- Te meg helyes. - pirultam el.
Nevetgéltünk, mellé meg locsoltuk egymást. Úsztunk is, a másik elől futottunk, lenyomkodtuk egymást a víz alá.
Justin most épp háton úszik, vagyis lebeg.Odamentem hozzá. Rámásztam. Lassan tapogatóztam testén, így mentem feljebb arcához. Ahogy feljebb jutottam, megérintettem büszkeségét. Röhögésben tört ki, engem meg kiütött a pír.
- Megfelel a mérete? - vigyorgott, ahogy csak tudott.
- Hmmm... - tapogattam férfiasságát. - Nem.Kicsi. - nevettem.
- Majd ha benned lesz, nem úgy fogod érezni. - mondta rezzenéstelenül.
- Honnan tudod, hogy lesz olyan? - csúsztam közelebb arcához.
- Fogadtunk. - simogatta hátamat. Megállt melltartókapcsomnál. - Azt mondtad felejthetetlen éjszakában lesz részem. - suttogta érzékien a fülembe.
Nem válaszoltam, mire felnevetett magában, amiből csak egy hümmögést hallottam.
Ki akarta kapcsolni pántomat, de rászóltam.
- Justin! Nyilvános helyen vagyunk. - próbáltam elvenni kezét.
- Nem számít.
- De igen. - álltam fel vele együtt.
- Jól van. Gyere, menjünk ki megszáradni! - ölelt meg.
Azután kézen fogva mentünk ki a partra. Leültünk a cuccunk mellé, egymáshoz közel szorosan. Félig Justinon, a mellkasán feküdtem, és beszélgetésbe kezdtünk.


Köszönöm, hogy vagytok nekem! Köszönöm a véleményeteket, a kedves szavakat. Ebből építek, és ez sokat jelent nekem. Nagy édesek vagytok, és remélem tetszik a rész. <33 :' ) 
Kérdés: Hány részesre szeretnétek? :)
Van már egy határ a fejemben, de leginkább ötletek, csak kíváncsi vagyok, ti mennyire gondoltatok. :) 
Aki szeretne beszélgetni velem, erre az e-mailre írjon! :D niksu05@freemail.hu
Oldal fel van tüntetve a Bloglovin, kattintsatok rá, és be lehet követni a blogom, ha szeretnétek!:)
A következő részig kitartást, sok puszi! <3 
El is felejtettem! Közös blogba kezdtünk Enchellel, http://freedomsexnoother-bieber.blogspot.hu/, nézzetek be hozzánk, és előre is élvezzétek a történetet. :D A prológus már kint van, abból már sejteni lehet, hogy miről fog szólni. Jó olvasást hozzá! :D <33

2013. június 23., vasárnap

*Díj III.*



Nagyon, nagyon köszönöm a díjat, ami már a harmadik, Réka Stylesnak! :D


Kérdések: 
  1. Mióta blogolsz?
    2013. 04. 07-től. El sem hiszem. :$
  2. Szerelmes vagy?
    Nem, egyáltalán nem vagyok szerelmes. :)
  3. Kedvenc könyv?
    Justin Bieber - Első lépés az öröklét felé, imádom, ahogy őt is. Persze róla szól, szóval.*-* <33
  4. Kedvenc ország?
    Hmmm... Kanada, Spanyol, Olasz :DD
  5. Milyen színű a hajad?
    Gesztenyebarna. :D Mindig azt hiszik, hogy festetem, mert állítólag olyan szép. :DD
  6. Milyen telefonod van?
    Iphone 8 és fél. xddd
  7. Miről szoktál részt írni laptop vagy számítógép?
    Számítógép. :)
  8. Van tesód?
    Persze, egy bátyám. :D
  9. Milyen színű a szemed?
    Barna, mint JuJué. *-*
  10. Magadról mintázod a lány karaktert?
    Nem, csak  gondoltam Talán jó lenne ilyennek lenni, de nem biztos. De tényleg nem magamról mintázom. :)
  11. Olvasod a blogom? Ha igen, mi a véleményed?
    Nem, mivel utálom az 1D-t, bocsesz! De azonkívül biztos jól írsz. :D 

Kérdéseim:
1. Szeretsz blogolni?
2. Mennyire szeretsz olvasni?
3. Justinról mi a véleményed?
4. Szerinted milyen az a történet, amit te írsz?
5. Ha olvasod a blogom, mi róla a véleményed? (Nem kell mindenféle nyálas hímzés!)
6. Mit csinálsz, ha hazudnak neked?
7. Könnyen barátkozó típus vagy?

Küldöm:
~sütii.*-*
Zsofy
Elizabeth Diamonds
Reginaa
Paige Parker

~LEGYETEK SZÍVESEK ELOLVASNI!

Szeretném felhívni az olvasóim figyelmét! Legfőképpen a feliratkozóékat! Nemcsak magam miatt, több blogos miatt is, és persze miattatok is! 
Hamarosan megszűnik a Googlereader! - Én ezt most nem fogom részletezni, hiszen egy jó páran már megtették. Nagyon szépen kérlek titeket, KATTINTSATOK A LINKRE! http://noriciisblogdesign.blogspot.hu/ - Köszönöm! :) 

2013. június 22., szombat

31.rész ~Feszültség~


Reggel korán 06:33-kor keltem pontosan. Kimásztam Justin mellől, és kifelé vettem az irányt. Hamar kiléptem, becsuktam az ajtót. A folyosón menve bátyám szobájának ajtaja nyitva volt.
- Ajaj, Jessica! Most nagyon nagy pácban vagy! - gondoltam magamban. Ajkamba harapva indultam le a lépcsőn. Leszaladtam gyors, bementem a konyhába, ahol testvérem tartózkodott. Remélhetőleg nem vette észre Justin-t.
- Jó reggelt! - köszönt.
- Neked is. - mosolyogtam feszülten.
- Hogy aludtál? - csak nem... észrevette?!
- Köszi, jól! Te? - vettem ki a hűtőből a tejet.
- Én is, de még mindig fáradt vagyok. - dörzsölte meg egyik kezével szemeit.
- Mikor mész? - csináltam közbe a reggeli kakaómat.
- Mindjárt. Megiszom a kávémat. - nézett órájára.
- Oké. Mikor jössz? -
- Estefelé. - ivott a bögréből, letette, és felállt.
- Sajnálom, xboxoztam volna veled! - ütöttem vállába.
- Szerintem tudunk majd játszani. - mosolygott. - Na, mentem. - adott puszit arcomra.
- Jó, szia! - tartottam felé arcomat.
- Szia, húgi! - fogta meg táskáját.
Hallottam egy ajtócsukódást. Miszerint el is ment Chris.
- Huhh, ezt megúsztad Moore! - sóhajtottam megkönnyebbülve.
Megcsináltam a saját kakaómat, de még egy adagot csináltam az újdonsült barátomnak. A boldogságtól a rádióban leadandó zenére dúdoltam. Megfogtam a két bögrét, s felmentem a szobámba. Justin még édesen aludt. Egyem a szívét de aranyos. Letettem a kakaót a kis szekrényemre. Rá másztam az ágyra. A fiú fölé hajoltam. Arcát kezdtem simogatni. Majd adtam egy hosszas puszit rá. Megfogta kezemet, és magára rántott.
- Ááá Justiin! - sikítottam.
Alulra kerültem, ő csak röhögött. A kezeim fejem mellett feküdtek. Lefogta, összekulcsolva. Közel hajolt, majd nyakamra adott egy csókot. Erre én is nagyot nevettem.
- Jó reggelt! - mosolygott. Ezt követően megcsókolt.
- Készítettem kakaót. - szóltam.
- Aranyos vagy. - nyomott még egy csókot ajkaimra.
Leszállt rólam, majd megittuk a tejjel készített innit. Utána készülődni mentünk. Justin elütött jó pár percet haja csinálásával. Addig megetettem kutyámat. Végül hét óra tízkor elindultunk suliba.
Kézen fogva mentünk. Egészen a suliig. Ám a suli előtt nem volt se Ashley, sem a banda. Ezért besétáltunk az épületbe. Ott megtaláltuk őket.
- Sziasztok! - köszöntünk.
Justin mindenkivel lepacsizott, én meg barátnőmet öleltem meg.
- Kettesbe? - kérdezte Oliver.
- Nem volt semmi, megnyugodhat a szívecskéd. - mondtam.
Mire a többiek nevettek. Elindultunk a terembe. Ahol helyet foglaltunk.
- Szia Austin! - ugrottam nyakába.
- Szia Jessi! - ölelt vissza.
- Hogy vagy? - ültem le mellé.
- Köszi, jól. Te? - vigyorgott.
- Én is. -
Ezzel be is csöngettek. Bejött a tanár, és elkezdte az órát. A tanítás alatt néha hátrafordultam Justinhoz, aki puszikat küldözgetett, amire elpirultam. Vissza is kaptam a fejem.
Kicsöngettek. Én még elpakoltam a táskámba. Addigra mindenki kiment az osztályból. Azt hiszem...
Miközben tevékenykedtem, valaki hátulról belemart oldalamba. Megugrottam, azzal meg is fordultam. Megcsókolt gyorsan, majd ellöktem magamtól Justint.
- Ne itt! - szóltam rá.
- Hmmm... van egy ötletem hol. - nézett ravaszan.
- Hol? - érdeklődtem.
Elmarta kezem, s maga után húzott. Egészen a mosdóig. Bementünk a fiúba.
- Justin! Én nem akarom látni más fiúknak a férfiasságát! - suttogtam.
A falnak döntött. Jobb keze fejem mellett volt, a bal pedig derekamon.
- Akkor ezek szerint az enyémet látni akarod. - röhögött.
- Vagy nem. - markoltam meg eddig szóba hozott testrészét.
- Ahh... - nyögött fel.
Közel hajolt nyakamhoz. Orrával simította bőrömet. Utána végig húzta nyelvét rajta. Egészen államig. A szám szélénél megállt, majd szemembe nézett. 2 perc után rátapadt ajkaimra. Csókolóztunk egy jó ideig. Nem hagytuk volna abba, ha nem nyitnak be.
- Oh, bocs, hogy megzavartam az előjátékot! - nevetett a srác.
- Mi van, faszfej? Kell a verés? - fordult testével felé Justin.
- Ne itt kúrd meg azt a ribancot! - röhögött tovább, ezzel felhúzva az én idegeimet is.
- Tudod ki a ribanc, te rohadék! -
Ennyi. Justin nekiment a srácnak. Ott püfölte már a földön, hiába fogtam le.
- Justin! - szóltam neki.
- Majd megtanul szépen beszélni. - idegeskedett.
- Állj már le! - öleltem meg hátulról, eközben ő a fiún ült, és úgy bokszolta. Ezzel le is fogtam.
- Menjünk vissza a terembe! - mondtam neki.
- Nem. - lihegte.
- Mert? - kerekedtek ki a szemeim.
- Én most elmegyek. - állt fel.
- De hova? - mentem utána.
- El innen. Valahova. - ment ki. Elkaptam kezét, s lefogtam.
- Megyek veled. - tekintetem mélyen szemeibe fúrtam.
- De, észrevétlenül. - ölelt meg.
Szerencsénkre még nem csöngettek be. Cuccunkat összeszedtük. Kimentünk, kerülve az embereket. Kiosontunk a tömegből. Először Justinhoz mentünk a kocsiért. Az út alatt feszült volt, nem tudtam mire vélni ezt az idegeskedést. A ház elé érve bepattantunk a járműbe, és indultunk is. Kezei erősen fogták a kormányt. Izmai nyakán, mindenhol megfeszültek. Gyorsan indult el. Valahogy bízok benne, még akkor is, ha nem tudom hova tart utunk.


Rééész! :D Remélem kiengeszteltelek titeket! <3 A következő jövő héten várható! Addig is sok puszi. <33 Örülök, hogy vagytok nekem. :$$ <3

2013. június 21., péntek

30.rész ~Terv~




Kiss me | via Tumblr

~ Jessica szemszöge ~

Justinnal egész jól elvoltunk, sőt nagyon. És igen, nagyon szeretem. Nem tudok neki ellenállni. Hiába az idegeskedéseimnek, amikor hozzám ér, a bőröm pezseg érintésétől. Annyira jól érzem vele magam. Amikor meglátom a szívem kihagy egy ütemet, és amikor a közelében vagyok a hasamban pillangók ezrei, sőt ezrei mocorognak. Szívem hevesebben ver. Ez ellen nem tudok mit tenni. Első nap, amikor nézett akkor is zavarba ejtett. Mikor a többi nap a közelembe jött, és fogdosott, hozzám ért, nehezen bírtam magam tartani. Amikor majdnem megcsókolt, és én elszúrtam. Muszáj volt, hisz nem vagyok ribanc. Persze a fiúkkal mindig is nagyon jól kijöttem. Remélem most már lesz valami. Másfél éve nem volt kapcsolatom, ez elég sok idő. Justinnál próbáltam magam tartani, de nagyon nem ment. Ez lett a vége. Persze nagyon örültem ennek, hisz nem bírtam volna tovább.

Mentünk kifelé, már csak az elektromos ajtó választott el minket a kinti friss levegőtől, amikor megtorpantam. Justin észrevett, és visszafordult.
- Mi baj van, kicsim? - ölelt át.
- Nem bírom... - engedtem el. Kezét még mindig fogtam.
- Mit? - simított arcomra.
- Nélküled. Már most. - húztam el a számat.
- De hát itt vagyok. - röhögött.
- Öhmmm... - pirultam el. Abbahagyta a nevetést, és komolyan nézett rám.
- Mi van? - szuggerálta tekintetem.
- Csókolj meg! - mosolyogtam.
Követte utasításom, és megcsókolt. Ismét érezhettem isteni ajkait. Nyelvét finom csúsztatta át számba. Hosszú ideig csókolóztunk. Miután elváltunk Justin a szemembe fúrta tekintetét, és ismét vigyorgott.
- Mi az? - kérdeztem immár kuncogva.
- Semmi... - rázta hevesen a fejét.
- Remélem tudni fogom. -
- De mit? - meresztette rám kikerekedett szemeit.
- Tudom, hogy tervelsz valamit. - nyomtam egy puszit arcára.
- Ennyire ismersz? -
- Látod. - rántottam vállat.
- Menjünk, mert itt hagynak. - húzott kezemnél fogva.
Kiléptünk a friss levegőre, gyors elengedtük a kezünket. Nézelődtünk, és megtaláltuk a szerelmespárt a túloldalon. Justin elindult a zebrán át, én pedig követtem. Egyszerre értünk oda.
- Na mi volt, tesó? - kérdezte Ryan.
- Nem volt semmi. De gondolom ti lenyomtatok addig egy kört a mosdóban. - kacsintott Justin.
Ashley felé fordultam, aki egyből a nyakamba ugrott. A fülembe suttogott.
- Komolyan, volt valami? - engedett el, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Nem, nem volt. Csak megcsikizett. - röhögtem. - Ugye, Justin? - néztem rá.
Felém kapta fejét, és édesen mosolygott. Kezei zsebre voltak téve, úgy bólogatott.
- Igen. - nevetett.
- Jól van, induljunk valamerre. - fogta meg Ry barátnője kezét.
- Okés. - szóltunk egyszerre Jussal.
Összenéztünk, előre engedtük a két turbékoló galambot, és hátul elvoltunk magunknak. Útközben annyira le voltak foglalva egymással, hogy beugrottunk egy kisebb gumicukros boltba. Vettünk ilyen színes, savanykás, hosszú gumicukrot. Kisiettünk, ám lemaradtunk tőlük. Beértük őket, nem volt gond. Megőrjít ez a srác. Nála van az édesség, így ő etet. Megyünk, s a számhoz nyújtja, hogy harapjak.
Elszórakoztunk, aztán tiszta ragadós szájjal megállítottam a mellettem röhögő fiút, nyomtam egy gyors puszit ajkaira, ám fogságba ejtette enyéimet. Csókolóztunk, éreztem, hogy vággyal csinálja. Én sem csináltam másképp. Mikor abbahagytuk, a skacok elől sétáltak kézen fogva. Remélem nem látták ezt a tevékenységünket.
Mikor megszabadultunk az édességtől, melléjük futottunk.
- Mi itt befordulunk. - mondta Ashley.
- Jó, mi meg megyünk tovább. - válaszolt Jus.
- Sziasztok! - köszöntünk el.
- Sziasztok! - viszonozták.

Itt elváltak útjaink. Nem is néztük, hogy figyelnek-e, de Justin nem zavartatta magát. Rámarkolt kezemre. Összekulcsolta övével.
- Végre! - mosolygott.
Én ugyanezt a gesztust viszonoztam. Nem csak akaratból, anélkül is. Megtettünk pár lépést. Ott voltunk a házunknál.


Megálltunk egy pillanatra, a búcsúzkodásig. Justin lassan közelített felém. Végül rátapadt ajkaimra. Mohón csókolt. Nem értem, de olyan, mintha soha többé nem kapna tőlem csókot.
- Hiányozni fogok? - kérdezte vigyorogva.
- Nagyon. - adtam puszit szájára.
- Nem sokáig. - kacsintott.
- Mire készülsz? - szűkítettem össze szemeimet.
- Meglepi. -
- De ne mááár! - nyavalyogtam.
- Figyelj! Most mentem, szia kicsim! - adott egy hosszú puszit ajkaimra.
- Szia, szívem! - mosolyogtam.

Megvártam míg lelép. Bementem. Levettem a cipőm, és bementem a nappaliba.
- Szia bátyus! - mondtam örömmel.
- Húgi, szia! - jött oda hozzám.
Adott két puszit, majd megölelt. Viszonoztam persze, de furcsa volt.
- Minden rendben? - kíváncsiskodtam.
- Ami azt illeti, megint itt kell, hogy hagyjalak. - vakarta tarkóját.
- Miért, - biggyesztettem le ajkaimat.
- Mert kiviszem a szemetet. - nevetett.
- Bunkó! - ütöttem vállba röhögve.
Megfogta a szemetet, amit kivitt. Gyors megsimogattam Duffyt, mielőtt kiszaladt volna Chrissel. Felszaladtam a szobámba. Gyors bepakoltam holnapra. Előszedtem a pizsamámat, s mentem fürödni. Pár perc alatt lezuhanyoztam.
 Lenéztem még bátyámhoz, akit nem találtam meg sehol. Gondolom a szobájában van. Gyors ettem egy szendvicset, kivettem egy fél literes vizet a hűtőből, amivel a szobámba indultam vissza. Közben belestem testvéremhez.
- Jó éjt bátyó! - suttogtam.
- Neked is, húgi! - szólt vissza.
Amúgy készült volna aludni, de benyitottam. Szegény ezért biztos utál. Befordultam a szobámba, így magam után becsukva az ajtót. Ittam egy nagy kortyot vizemből. Befeküdtem ágyamba, s kényelmesen elhelyezkedtem. Hallottam kisebb-nagyobb zajokat. A Hold fénye bevilágított a szobámba.
Nem bírtam elaludni, végig Justin járt a fejembe. Az egész nap. Persze a terve is, mert nekem ne mondja, hogy nem tervez semmit.
Gondolatmenetemet egy hűvös szélfuvallat zavarta meg, vele egy kisebb sóhaj és zaj. Hirtelen pattantam ki az ágyból.
- Te mit keresel itt? - nevettem.
- Jöttem hozzád. - mondta.
- De hát itthon van a bátyám. -
- Nyugi, nem fogja észrevenni. - tette szája elé mutatóujját. - Kapok egy puszit? - mutatott arcára.
- Hogy ne! - vigyorogtam.
Felemelkedtem lábujjhegyre, és adtam volna arcára puszit, de elfordította arcát, amiből csók lett. Kezeit derekamra simította, s heves csókcsatába kezdtünk. Lassan araszolt ágyam felé, végül ráestünk. Justin nyakamat ellepte kisebb csókokkal, amit halk nyögésekkel adtam tudtára, hogy igen is élvezem a helyzetet. Mikor abbahagyta, fellökte magát kezével. Vette volna le pólóját, viszont odaugrottam elé. Megállítottam kezeit, megfogtam fehér felsőjének alját, majd felfelé húztam azt. Kínozva levettem róla. Kezeimet végigsimítottam kockás hasát. Megálltam hasa aljánál, nadrágja övét kapcsoltam ki. Letoltam róla a nadrágot. Ő államnál fogva magához húzott. Láttam szemeiben amolyan csillogást, olyan édes. Adtam neki egy puszit arcára, majd befeküdtünk az ágyba.
- Szeretlek, barátnőm! - adott fejemre egy puszit.
- Én is szeretlek, barátom. - öleltem szorosabban.
Szorosan magához húzva aludtunk el. Éreztem azt a jellegzetes Justinos illatát. Álomba ejtő.



Oké, tudom haragudtok rám. Kárpótolhatlak titeket valamivel? Írjátok le komiba, meg persze a véleményeket is. Mielőtt kérdeznétek, le lehet venni, igen összejöttek. Gondolom vártátok már. Hát eljött ez is. Puszilok minden kedves, kitartó olvasómat. Komiba kárpótlásul írjatok ötleteket! <333

2013. június 19., szerda

*Díj II.*





Nagyon köszönöm szépen a díjat Paige Parkernek, nagyon aranyos, és persze jó blogíró! <3 





Írj magadról 5 tulajdonságot!

- Imádom Justin Drew Bieber-t. <3
- Belieber vagyok. <3 
- Szeretek futni, blogot olvasni és írni is egyaránt. :) 
- Nem tartom magam szépnek. (xddd)
- Szeretek barátkozni. :DDD 

Kérdések:


- Hol laksz?(megye)

Komárom-Esztergom megyében. 

- Van háziállatod?

Igen, két kutya. 

- Imádod Justin-t?

Leírhatatlanul. Isteni a fiú, az egyszer biztos. Élek-halok érte. 

- One Direction?

Elhallgatom őket. Nem vagyok oda értük és sokszor az agyamra is mennek...

- Justin kedvenc száma?

Egyszer ez, egyszer az. Az összes számát rohadtul imádom, és wahh*-* De van olyan időszakom, amikor a Love me like you do-t hallgatom egymás után több mint tízszer, vagy a Never let you go-t, vagy a Baby-t. Imádom az összeset, egytől egyig. Választani nem tudok, KEDVENC. <333


Írj 5 kérdést és küldd tovább másoknak!

- Miért szereted Justin-t?
- Mennyi blogot olvasol?
- Hogy tetszenek ezek a blogok?
- Milyen egy történetet írni, amit te kreálsz meg?
- Milyen érzés a komikat olvasni, jó értelemben?

Tovább küldöm...

troublemaker és RebekaS7
Girl Bieber
Pearly Major
Wiwiien Szabó
Paige Parker


Rész holnap várható! Bocsánat mindenkitől, de nagyon hosszú napjaim voltak, fáradt vagyok, és alig voltam itthon, kivagyok! Lusti is vagyok és tényleg ezer bocsánat. Meg hát... kicsit el vagyok kenődve. :/ 
Nyugodtan írhattok, beszélhetünk, komiba válaszolok, kérhetitek az email-címemet. Sietek vele, puszi mindenkinek! <3



2013. június 16., vasárnap

29.rész ~Különös érzés~




- Szeretem, hogyha zavarba ejtelek. - vigyorgott.
- Remélem tetszik. -
- Nagyon is. -
Ebben a pillanatban már nem válaszoltam semmit. Csak mosolyogtam, és éreztem, hogy a piros szín sötétebb árnyalata mutogatja magát arcomon.
- Jól áll a sapim. - simított arcomra Jus.
Annyira jó érzés tölt el, hogy megcsókolt, és itt van velem. Ezalatt a pár nap alatt furán találtunk egymásra, s ki tudja mi lesz az elkövetkezendőkben.
- Mondtam. - öltöttem rá nyelvem.
- Ne nyújtogasd! - röhögött.
- Mert? Mi lesz? Megharapod? -
Nem válaszolva hajolt közel, hirtelen ajkaimra tapadt. Két perc után már nyelvünk simogatták egymást. Olyan érdekesen, mégis elönt a boldogság, mikor érzem finom, puha, mézédes ajkait. Teljesen megbolondít ez a gyerek. Elhajolt, majd alsó száját megnyalva szólalt meg.
- Inkább rabul ejtem! - mondta.
- Mármint mit? - tettem fel a számomra kíváncsiskodó kérdést.
- Az attól függ, hogy te hogy érzed! - mosolygott.
- Nem tudom. - vigyorodtam el.
- Kapok egy puszit? - nézett kiskutyus szemekkel.
- Jobb ötletem van. -
Közelítettem pofijához. Rá tapadtam mennyei ajkaira. Miközben csókoltam, szívem hevesebben dobogott a torkomban. A hasamban valami furcsa érzés volt. És különös érzés fogott el. Justin megfogta két lábam, felemelt, én pedig a háta mögött kulcsoltam össze azt. Csókunk egy percre sem hagyott fel, sőt... Még jobban kapkodtuk a másik ajkait. Egyik kezemmel a fiú selymes haját markolásztam, másikat a tarkóján tartottam. Az Ő kezei a fenekemnél fogva tartottak meg. Elég hosszas tüzes csók után elváltunk egymástól. Homlokomat övének döntöttem. Szemeiben csillogást véltem felfedezni. Olyat, amit eddig még soha. Azok a szép barna szemei. Istenem, de el tudok veszni bennük.

~ Justin szemszöge ~

Isteni csókja van Jessicának. Végre úgy csókoltam meg, hogy tudta, mármint józan, és hagyta. Kicsit meglepett, igen, de folytattam tovább. Utána ő csókolt meg. Nagyon jó érzés volt tudni, hogy milyen ajkának íze. Hosszas csókcsatában volt vele részem. Remélem lesz még nagyon sok ilyen. végre találtam egy olyan lányt, aki megdobogtatja a szívem. Igen, lehet ez az az érzés amiről Ryan beszélt. Talán ez a szerelem. Igazából ilyet még nem éreztem. Carternél sem! Még hasonlót sem. Furcsa érzés kerít hatalmába, ha Jessica közelében vagyok. Nagyon is tetszik ez az érzés.
Miután elváltunk egymástól homlokát enyémnek döntötte. Szemeiben örömöt, boldogságot fedeztem fel. Meg persze csillogást. Nálam is ez volt, szerintem észre is vette.
- Fogd meg a kezem, de a lábaddal szorosan tartsd magad! - utasítottam.
- Mit akarsz? - mosolygott bájosan.
- Meglátod. - röhögtem.
Követte utasításomat. Lábaival erősen tartotta magát derekam körül. Így el tudtam engedni fenekénél. Amit kissé bánok, mert nagyon formás. Szexi. Kezeit félve odaadta. Félt, hogy leesik. Gyors megfogtam azokat, és hátra engedtem. Fejjel lefelé lógott. Közben sikított is, és nevetett is. Ahogy én is.
- Justin édeeees! - nevetett. Tetszett, hogy így nevezett.
- Mondjad, Kicsim! - röhögtem vele.
- A fejembe megy a vér. - szorított kezemen.
Kicsit szórakoztam vele, hogy elengedem, ám annál jobban szorított össze lábával. Végül felhúztam, ő gyorsan megkapaszkodott nyakamba.
- Milyen volt? - kérdeztem vigyorogva.
- Vicces. - forgatta szemeit.
- És? -
- Mi és? Utállak. - ugrott le rólam.
Pár lépést tett csak meg, mivel elkaptam derekánál, felemeltem a két kezembe, és pörögni kezdtem vele. Nem bírta ki, hogy haragudjon, mondjuk eddig se tette, csak játssza a színésznőt, hangosan nevetett. Végül mikor már megelégedtem a körökkel, letettem. Nem engedtem el. Derekát szorosan magamhoz fogtam, s csókot akartam nyomni ajkaira, de oldalra fordította fejét. Így csókból arcra puszi lett.
- Naaa... - szóltam rá.
- Seggfej! - nevetett.
- Szereted te ezt a seggfejet! - mosolyogtam.
Levette kezeimet derekáról, megfogta, hátradőlt, és magához húzva összekulcsolta kezeit tarkómon, így nyomott egy csókot ajkaimra.
- Ez egy igen? - kíváncsiskodtam, de tudtam, hogy igen.
- Ühümm - bólogatott.
- Yeesss! - emeltem meg egy kicsit derekánál fogva. - Menjünk, édesem!
- Édesem. - mosolygott nagyot.
Elindultunk vissza az épületbe. Útközben kerestük Ryanékat, de nem találtuk őket. Mindvégig kézen fogva mentünk. Amikor már elfogyott a türelmünk, felhívtam haveromat. Két csengés után felvette.
- Csá Ry! Hol vagytok? -
- Hali! A pláza előtt. -
- Oké, maradjatok ott, megyünk! -
- Csak nem volt valami? - röhögött Ryan.
Itt ránéztem Jessara, aki kérdőn nézett rám. Ránéztem kezünkre, majd a telefonra. Ő egyből vette a célzást, és megrázta a fejét.
- Miért lett volna? Nem volt semmi. - vágtam rá gyors.
- Aha. Na siessetek! -
Letettem a telefont. Zsebembe csúsztattam. A sapkámat a mellettem lévő lány rátette a fejemre, úgy ahogy az előbb volt. Nyomott egy puszit az arcomra, s elindultunk, de már külön. Csak egymás mellett. Igaza van Jessicanak. Nem kell tudniuk mindent. Megint akkor jönnének a beszólogatások, holnap lerohannának. Mint egy sztárt, nem bírom. És különben is, nem biztos, hogy együtt vagyunk. Még nem beszéltük meg, csak hogy szeretjük egymást. Jessica döntését pedig tiszteletben tartom.


Nagyon köszönöm a 11 feliratkozót, és a 10.000+ - os megtekintést. Istenem, hogy én mennyire boldog vagyok. *.* :$ <3
Köszönöm a csajoknak, hogy komiznak, és biztatnak. <333

Köszönöm Reginának, és Paige Parker-nek a díjat, holnap ki is rakom! <33
Wííííííííí de boldog vagyok. :DDDDDDDD Pusziii mindenkinek. #Loveyoumyreaders ♥

2013. június 14., péntek

28.rész ~Szívem kihagy egy ütemet~




~ Jessica szemszöge ~

Az út alatt elcseverésztünk még egy kicsit. A pláza elé érve sok helyes fiú került látókörünkbe. Nem tudtuk merre nézzünk, annyira sok jó pasi volt. Lépteinket bent az épületben folytattuk. Mindenfelé nézelődtünk. Elindultunk egy irányba, és ott néztük a kirakatokat.
- Ah, nézd milyen szép az a ruha! - ábrándozott Ash - Meg kell vennem! - megfogta csuklóm.
Rá mart, s berántott az üzletbe. Hamar odarohantunk. Ashley levett egy gyönyörű szép barack színű ruhát a méretében. Elment a próbafülkéhez felpróbálni a cuccot. Ott álltam míg elkészül. Olyan pár perc múlva hallottam, hogy elhúzza a függönyt. Mivel el volt fordítva a fejem. Nézelődtem. Odakaptam a fejem.
- Úristen! Hát ez valami észt veszejtő! - hűltem el.
- Ugye? - csillogott a szeme.
- Nagyon. Szerintem vedd meg! -
- Hülye lennék itt hagyni. - röhögött.
- Akkor öltözz vissza, és kifizetjük! - mosolyogtam.
Két perc múltán már ki is jött. Körülnéztünk. Vettünk még cipőt a ruhához. Én pedig szegecses karkötőt vettem. Kifizettük, és mentünk tovább. Még benéztünk öt boltba, aztán mentünk kajálni. Elfogyasztottunk egy-egy csibeburgert, megittam egy epres shake-et. Barátnőm pedig egy fagyit vett.
- Én veszek egy kávét. - álltunk fel.
- Rendben. Elkísérlek, utána gyere velem wc-re. - mint minden lány, egyedül nem szeret menni. Legalább is a mosdó elé.
Megvettem a kávémat, és elindultunk a mosdó irányába. Megálltam a bejárata előtt, majd belekortyoltam.
- Menj be! - mosolyogtam felé.
- Oké, mindjárt jövök. - vette befelé az irányt.
Elfordítottam a fejem. Szuggeráltam az embereket. A tömeg közül kiszúrtam két srácot. Az egyik láttán a szívem kihagyott egy ütemet. Aztán gyorsabban vert a pulzusom. Ez szerintetek az amire gondolok? Áh, ilyen hamar nem lehet iránta érzett vonzalmam. De akkor mi ez?

~ Justin szemszöge ~

Elindultunk gyalog a plázába. Nem volt soká, negyedórára volt a célpont. Útközben nyomtuk a dumát Ryannel.
- Hú, haver! - nézett felém.
- Mi az? - kérdeztem.
- Komoly? -
- Aha, kiszívta a nyakam. - mutattam.
Még csoda, hogy olyan helyen, ahol a pulcsim eltakarja. Nem akarom mutogatni, főleg nem Jessicának. Nem akarom, hogy megtudja ezt. Ezalatt a pár nap alatt kiismertem, és biztos, hogy felkapná a vizet. Nincs szívem összeveszni vele.
- Mit fog ehhez szólni a barátnőd?! - vigyorgott.
- Jessica? - kaptam felé a fejem - Nem fogja megtudni.
- Tesó. Most ismerted el, hogy a barátnőd. Mi van köztetek? -
- De nem a barátnőm... - fordultam el - sajnos! -
- Hallottam. Tényleg tetszik? - váltotta komolyra a szót.
- Hát... Az mi, hogy amikor meglátom a szívem kihagy egy ütemet, a közelében nyugodt maradok, ha rá gondolok nem kell cigi, mindig mosolyt csal az arcomra, és mindig őt keresem?!
- Haver.. Te szerelmes vagy! - képedt el Ry.
- Nem, dehogy. -
- Tagadás, ez mindenképp szerelemre utal. -
- Hagyjuk. - ráztam a fejem.
Nem sokára beértünk a plázába. Sok csaj odajött köszönni, hogy " Szia Justin! Mikor érsz rá! - erre válaszolva - Épp most nem! ". Ezzel le is ráztam őket. Idegesítő kis libák.
Megálltunk fent az emeleten egy márkaboltnál. Néztük a kirakatot. Supra cipőtől a fullcapig minden volt. Zsebre tett kézzel álltam ott, mikor valaki csak úgy lekapta a fejemről a sapkám.
Megfordultam, és megláttam egy barna hajú lányt tőlem öt méterre, kezében a sapkámat tartva.
- Héj, add vissza! - túrtam bele a hajamba.
- Miért? Kócos a haja a kis Justinnak? - mondta szarkazmussal.
- Na várjál csak! - utána mentem, míg ő elszaladt előlem.
Végigfutottunk az egész épületen. Fel a lépcsőn. Tartottam a lépést, de mégis lehagyott.

~ Jessica szemszöge ~

Justin-t szúrtam ki. Ryannel állt egy márkabolt előtt. Odaosontam, majd lekaptam róla a sapkát. Szót váltva futottam el előle. Az egész plázát végigfutottuk, végül a tetőhöz vezető lépcsőt vettem célba. Kifutottam az ajtón egészen a tetőtér közepére. Megálltam kicsit szusszanni. Hallottam, hogy csapódik az ajtó. Odakaptam a fejem, majd megfordultam, és hátrafelé lépkedtem, közben Justinnal szembe voltam.
- Visszaadod? - kérdezte.
- Nem. Nézd milyen jól áll nekem! - raktam fejemre a sapkát.
Kényelmes volt, de biztos hülye fejem van benne. Míg igazgattam a sapkát, Jus odajött, és elkapott. A vállára dobott rá, és pörögni kezdett. Röhögtünk is közben, ám a gyomrom majdnem kidobta a napi kaját.
- Justin, Justin! Tegyél le! - ütögettem hátát.
- Megkapom a sapkát? -
- Miért adnám oda? -
És már csak azt vettem észre, hogy megint pörög. Nagyon rosszul voltam már.
- Jó, megkapod! Csak tegyél le, mert lehánylak! - lassított le.
- Fúj! - tett le.
Kissé megszédültem. Épp, hogy elkapott Justin. Derekamnál fogva magához húzott. Mosolya ismét fülig ért. Engem viszont kiütött a pír.
- Kösz, ez jól esett! - röhögtünk.
- Egy puszit légyszíves! - mutatott arcára.
- Rossz voltál, nem érdemled meg. - tettem ölbe a kezeimet.
- Nekem mondod? Bad girl. - vigyorgott.
- Én nem voltam rossz. Szót fogadtam. - játszottam a durcit.
- Tényleg? Akkor ez esetben... - közel hajolt, és megcsókolt.
Viszonoztam csókját. Eközben szívem a torkomban dobogott. Ajkaink szépen lassan mozogtak egymáson. Nagyon édesek és finomak voltak ajkai. Ami erre rátett, hogy nagyon jól csókol. Éreztem Justin andalító illatát. Szinte bárhol felismerném.
Elhajolt, és nagyon vigyorgott. Megnyalta ajkait, amit én is megtettem. Viszonoztam, így én is mosolyogtam. De nem akaratból.
- Édesem. - mondta.




Remélem örültök ennek a résznek! Megtörtént. :D Várom a visszajelöléseket, hogy milyen lett. Bocsánat, hogy rövid lett, de elterveztem, hogy ma felrakom, és meg is hoztam. Mivel nagyon elfáradtam, így este nyolc után kezdtem el írni a részt. Vártam már, hogy fent legyen. És mielőtt félreértés ne essék, nem nem csaptam össze. Már előre elterveztem, hogy ez lesz a részben. Idegesített is, hogy miért nincs leírva. :) 
Ma volt a ballagásom... Nagyon hiányozni fog az osztályom. ♥ Úgy érzem ezt muszáj ide leírnom. A hetedikeseknek üzenem, hogyha most várják, hogy ők is ballaghassanak, meg fog változni nyolcadik elejére a véleményük. Tartsatok össze, legalább az utolsó egy évben. Ne szúrjátok el, boldogan emlékezzetek vissza majd az elmúlt percekre, órákra, napokra... A sok hülyeségre, a puskázásra, és még számos dologra is. :) 
Nagyon szerettem, és még most is szeretem az osztályom. Nem akarom őket elhagyni, csak tudjátok az élet megy tovább. Az utunk szétválik. :( Ezeket a sorokat könnyekkel írom, hisz ki ne hatódna meg. :' ) 
Annak aki most ballagott, vagy majd fog pár nap múlva, sok sikert és boldogságot a következő sulihoz szeretnék kívánni! :) Tanuljatok, hisz az ember a leckéjét a sírig tanulja. 
Puszilok minden kedves, drága olvasómat. Drágák vagytok a számomra! <3

2013. június 10., hétfő

27.rész ~Tetszik?~




- Milyen volt a hétvégéd? - az ebédet befejezve kérdeztem.
- Nagyon jó. - csillantak fel Chris szemei. - Péntek este elmentünk a Night Clubba, szombaton összevissza mászkáltunk a városban, le is mentünk a partra, ma pedig Johnnál xboxoztunk ketten, mert a többiek nem jöttek át, én meg persze ott aludtam. - mesélte nagy örömmel.
- Aaa a Night Club az olyan jó! - jelentettem ki - És? A parton néztél valami csajt? - néztem rá ravaszan.
- Majd valamikor elmegyünk, mert elviszlek. - vigyorgott, majd belekortyolt az innibe. - Sokan voltak, ezért egyet se tudtam választani.
- Túl sok csúnya volt? - ráncoltam össze homlokom.
- Nem, túl sok dögös. - nevetett.
- Jó, akkor nem vitatom tovább.
- Mi ez a kérdezősködés? Esküvőt akarsz nekem? - meresztette rám kikerekedett szemeit.
- Csak érdeklődtem... Amúgy meg nem. - mosolyogtam.
- Ajánlom! Még csak húszéves vagyok.
- Képben vagyok az életéveddel. - beszéltem neki. Ő eközben felállt, s a hűtőn a cetlit pillantotta meg.
- Oké. Most ne rólam, hanem rólad beszéljünk! - váltott témát. - Mit csináltál azon a bulin? Ugye nem tapizott senki sem? - ezt nem akartam hallani tőle.
Bár megbeszélünk mindent, mert testvérek vagyunk. Szoros a kapcsolatunk, de azért ha egyedül megyek bulizni, akkor nem kerülhetem el ezeket a kérdéseket. Igazából egyedül eddig nem mentem senkivel, mert vagy Ashleyvel mentem, vagy Austinnal. És Chris pontosan tudja, hogy mellettük biztonságban vagyok. De azt nem említettem neki, hogy az új osztálytársammal Justinnal megyek, akit mondtam neki. Amikor múltkor letámadt, akkor nem akadt ki, de ha egyre több ilyen esetet mesélek el neki, megveri a srácot. Lehet, hogy Justin kemény, és kigyúrt, de a bátyám se különb. Verekedni azt nagyon tud.
- Jó volt, sokan voltak. - néztem karórámra - De most mennem kell, szia! - álltam fel, és mentem volna ki, ha tesóm nem állja el az utat.
- Addig nem mész sehová, míg el nem mondod mi volt azon  bulin! - szúrós tekintete enyémbe fúródott.
Nem akartam neki elmondani, hogy Justinnal úgymond "faltuk egymást". Most komolyan, mivel álljak neki elő. Azt nem mondhatom, hogy: - Ó, hát azzal a sráccal mentem el, akit a múltkor említettem, tudod aki letapizott. De előtte megint rám mászott, és ezt én furcsa módon hagytam neki. Majd a buliban is egymásra másztunk, majdnem le is feküdtünk. Reggel pedig fehérneműben keltem fel, a srácnál. -
Azért hülye sem vagyok. Ezen gondolkodtam olyan két percig. Aztán megszólaltam.
- Mit akarsz tudni? - sóhajtottam.
- Öhm... Először is azt, amit előbb kérdeztem. Várom a választ. - hangja tiszta szülősen hangzott. Nem baj Jessica, nyugi! Meg tudod te ezt oldani. Csak ebben az egészben az a baj, hogy nem hazudtam még a bátyámnak. És ez fájt.
- Jó! Nem, nem tapizott senki. - mosolyogtam.
- Oké, és jól érezted magad? Mert telefonba azt mondtad.
- Persze. - válaszoltam egyből - Annyira jó volt kikapcsolódni.
- És kivel mentél? - újabb kérdés, amire nem akartam választ adni, de muszáj volt.
- Justinnal.
- Akit múltkor említettél?
- Igen, kiderült, hogy tök jó fej. - mosolyogtam.
- Rendben. Felhívjuk anyuékat? - vigyorgott, majd a telefonját vette elő zsebéből.
- Aha, miért ne? - ugrottam meg egy kicsit.
Testvérem tárcsázni is kezdett. Kihangosította a telefont, és leültünk a pulthoz. Mire bele is szólt anya.
- Szia kisfiam! Hogy vagytok?
- Szia anya! - köszöntünk egyszerre.
- Ohh sziasztok kicsikéim!
- Jól vagyunk. - mondta bátyám.
- Ti? - kérdeztem.
- Jól, köszönjük.
- Milyen Brazil?
- Nagyon jó, istenien érezzük magunkat. Holnap leviszem a partra a laptopot és camozunk. - mondta örömteli hangon anya.
- Jól van, és hány körül? - tettem fel újabb kérdésemet, amit Chris csak nyugisan hallgatott.
- Négy óra körül. - mire elmondta csengettek.
Az ajtó felé kaptuk mindketten tekintetünket.
- Azt hiszem én megyek anya, szia puszi apának is! - köszöntem el.
- Szia kicsim! Vigyázz magadra, puszi! - hallottam anya hangját.
Felálltam, és odaléptem bátyámhoz. Adtam arcára egy puszit ezzel elköszönve, s az ajtóhoz startoltam. Nem volt meglepetés Ashley volt az. Egyből nyakába vetettem magam.
- Sziaaa Ashley! -
- Szia barátnőőőm! -
Hosszas ölelkezés után elengedtük egymást, és útnak eredtünk a plázába. Útközben a beszélgetés nem maradhatott el. Mindent megvitattunk.
- Hogy álltok Ryannel? - kíváncsiskodtam.
- Jól. - vigyorodott el.
- És mit csináltatok tegnap? -
- Öhh... Izéé... Hát, izé... - dadogott összevissza.
- Mi az? Mondjad már! -
- Lefeküdtünk. - pirult el.
- Ez komoly? - álltam meg. Kicsit nagyon lefagytam. Nem azon, hogy csinálták, hanem pár nap után.
- Igen, teljes mértékig. - mondta teljes határozottsággal.
- Az igen. És milyen volt? Jó volt? - indultam el újra.
- Igen. Isteni. - csillogtak szemei.
- Ugye nem részegen csináltátok? -
- Nem, nyugi. -
- Akkor jó. - mosolyogtam.
- Justinnal mi van? Bulin nagyon egymásra akadtatok, annak ellenére, hogy megismerni nem akartad. -
- Nála aludtam, mert kérte, hogy maradjak. Aztán reggelit csinált, hazavitt. Aztán most éjjel nálam aludt, mert éjszaka utcára mentünk Austinékkal, és kihívták ránk a rendőröket. Mindenki elfutott. Én pont arra mentem ahol Justint láttam verekedni. Utánamentem, és mondtam neki, hogy menjünk hozzám, mert észrevettem, hogy vérzik a hasánál. Otthon rendbe raktam, aztán megint egymásra másztunk, vagyis ő rám. Végül kibékültünk, mert volt egy kis vita, és együtt aludtunk. Annyira jó volt. - ajkaim a fülemig értek.
- Ti bejöttök egymásnak. - kuncogott barátnőm.
- Ne mondj ilyeneket! - löktem félre.
- Okés. Mit gondolsz róla? - váltott komolyra.
- Azt, hogy nagyon helyes. Tud kedves és bunkó is lenni egyben. Most nagyon jól kijövünk, örülök, hogy nem kell vele veszekednem. - mondtam.
- Aha, értem. - mosolyodott el.
- Ne is gondolj arra! Nem jön be, csak jó volt vele lenni. - ütött ki mondatom végére a pír.
- Persze, megértem. - röhögött.
Megforgattam szemeimet. Nem is válaszoltam, és ő sem folytatta tovább a csevegést. Csak mentünk az úti célhoz..

~ Justin szemszöge ~

Megvártam míg Sidney elvégezte a dolgát a fürdőben. Addig az ágyra kidőlve pásztáztam a plafont. Hallottam egy ajtónyitódást. Kijött. Méghozzá fehérneműben amiről a szemem levenni nem tudtam.
Felültem, ő pedig közelíteni kezdett kecses léptekkel. Végig kikerekedett szemekkel néztem őt. Lassan odajött, és megállt közel hozzám. Állam alá nyúlt, s felfelé döntötte, így végig tudtam nézni testét. Szemeibe néztem, mire ő vággyal teli csókot adott. Lábait térdelve derekam mellé helyezte. Feneke lábaimon pihent. Csókunk nem fejeződött be. Úgy két perc múlva váltunk csak el egymástól. Vadul nyakát csókolni kezdtem. Végül harapdáltam  és kiszívtam nyakát. Erre ő mohón kapta le rólam a pulcsim, ezt követően a pólóm. Miután végzett hátradöntött. nadrágom gombjával bajlódott, majd azt is leszedte. Ágyékomra ült, és testemet látta el apró csókokkal. Míg nem észrevette a sebet.
- Mit csináltál? -
- Verekedtem. -
- Mindegy. - rántott vállat.
Ezzel folytatta cselekedetét. Végigcsókolta, nyalta egész testemet. Végül felcsúszott nyakamhoz, és ő is kiszívta nekem. Azt hiszem kölcsön kenyér visszajár. Szokták mondani.
Én eközben kezeimmel fenekét markolásztam. Szép lassan csípőjére csúsztattam azokat, beleakasztottam ujjaimat tangájának pántjába, s lefelé húztam. Persze hagyta, még föl is emelkedett kicsit. Miután leszedtem róla a kis textildarabot, eldobtam valamerre a szobában. Nem is figyeltem merre, hisz lekötötte figyelmemet egy újabb kéjes csókkal. Kezeim közben ismét vándoroltak felfelé. A melltartókapcsát kerestem, amit sikeresen megtaláltam. Egyik kezemmel kikapcsoltam azt, másikkal markolásztam formás hátsóját. Pár másodperc után nem fedte semmi testét. Azt hiszem itt az alkalom. Smárolásunk közben gyors fordítottam helyzetünkön. Felülkerekedtem rajta. Ugyanúgy csókolni kezdtem teste minden egyes részét, amitől pici nyögések jöttek ki a száján. Ettől jobban begerjedtem. Felcsúsztam ajkaihoz lassú csókcsatába kezdtünk. Amikor elváltunk megszólalt.
- Bébim, valamit magadon felejtettél! - nézett boxerem felé.
- Szívi, segíts! - vigyorogtam rá.
- Örömmel, de... nyúlj a fiókba! -
Megtettem amit kért. Belenyúltam a fiókba, és egy kis zacskót vettem elő. Sidney levette rólam boxeremet. Kis ideig még smároltunk, aztán végül ismét megtörtént. Megint annyira jó volt vele. Végre semmi gond.
Miután befejeztük, egymás mellé feküdtünk le.
- Annyira isteni volt, mint a tegnapi. - csókolt meg Sidney.
- Csakugyan? - vigyorogtam.
- Igen. Te hogy érzed? -mosolygott.
- Szerintem megint nagyon jó volt. - közelebb hajoltam, és lesmároltam.
Egy kis csend állt be közénk. Néztük a másikat. Nevetgéltünk szótlanul.
- A suliban van valakid? - kérdezte.
- Nincs... - ráztam meg szomorúan a fejem.
Pont rá gondoltam. Ezalatt a pár nap alatt nagyon jól éreztem vele magam. Sokszor megbántom, de nem szándékosan. Valahogy az évek során megszoktam, hogy volt pár, hát jó pár lány, akik csak egy alkalomra voltak. Igaz ott volt Carter. Ő is nagyon jó az ágyban. Persze mellette mások is részt vettek ebben a szórakozásban. Nem kihasználtam őket, ők adták oda magukat, akkor mit tétovázzak. Most pedig van Sidney. Mivel ő nem bízik meg a fiúkban, mert eddig csak kurvának nézték, és kihasználták, így csak velem fekszik le. Tudja, hogy én szeretem, és nem használom ki. Vagyis ezt gondolja. Én erre csak annyit tudok mondani, hogy tényleg szeretem, és nem akarom kihasználni. Sidney tényleg rendes lány, de ha valami ribanc nem úgy viselkedik velem, vagy ilyesmi, akkor tuti nem hagyja szó nélkül. Nagyon véd ilyen téren, s tényleg nagyon jóban vagyunk.
- Mi ez a fej? - simított karomra.
- Elvagyok egy csajjal, csak néha mindig a legjobb pillanatokat cseszem el. - válaszoltam.
- És tetszik?
- Most ezt hagyjuk... - tereltem el a témát.
- Akkor tuti. - röhögött.
- Ahj... Te néztél valami srácot?
- Aha.
- És? Ismered? Tudsz róla valamit?
- Hát, pénteken találkoztam vele, és beszélgettünk, aztán telefonszámot cseréltünk.
- Ennek örülök. De ha megint átbasznak, akkor én megölöm. Szó szerint! - arcom komoly volt.
- Imádlak Justin! Te vagy a legnormálisabb srác az életemben. - ölelt át.
- Én is imádlak Sidney! - húztam magamhoz közel. - Mennyi az idő? - kaptam észbe.
- Pillanat! - fordult meg.
Feltápászkodott a kis szekrényhez, megnézte telefonján az időt.
- Négy óra múlt kilenc perccel. - adott egyenes választ.
- Picsába! - keltem ki az ágyból.
- Miért? Mi van? - érdeklődött.
- Mondtam Ryannek, hogy jöjjön át hozzám fél ötre. - eközben öltöztem.
Olyan két perc múlva kész is lettem. Odahajoltam az ágyban figyelő lányhoz. Adtam neki két puszit.
- Majd még beszélünk. Vigyázz magadra, és szólj, ha valami van azzal a sráccal! - mosolyogtam magyarázásom közben.
- Úgy lesz. Vigyázz magadra! Szia! - integetett.
Az ajtóban én is visszaintettem neki, majd siettem haza. Az előszobában még megálltam a tükör előtt hajat igazítani. Gyors léptekkel mentem az autómhoz. Két perc múlva ott sem voltam. Hamar hazaértem. Kapkodtam befelé a lakásba. Siettem a fürdőbe hajzseléért. Megcsináltam a hajam, mire kopogtak kettőt, és benyitott az illető. Én meg kiléptem a lenti fürdőből.
- Csá tesó! - mentem Ry felé kezet tartva. Készültem a pacsis ölelésre.
- Szevasz bro! - pacsiztunk, aztán vállat ütve öleltük meg egymást. Gondolom értitek. Tipikus pasis köszönés. Egy pillanat múltán elengedtem.
- Mondjad! Mi a gond? - ültünk le.
- Sok minden... - vakartam meg tarkómat.
- Soroljad!
- Fhuu... - nem tudtam neki kibökni.
- Jessica? - vigyorgott.
- Mi? Dehogy, van annál fontosabb is.
- Na mi?
- Teljesítenem kell egy hivatást szerdáig.
- Uhh... Az gáz! Gondolom kedden nem jössz suliba?!
- Jaah. Hát nem.
- És mennyit kell vinned?
- 10 kg-ot egyelőre.
- Kemény lesz. Tesó! - tette kezét vállamra. - Remélem hamar befejezed ezt az egészet!
- Valamikor befejezem, de most még nem!
- Megtudod csinálni!
- Kösz a biztatást! Amúgy tegnap vagyis ma éjjel megvertem egy köcsögöt. - nevettem.
- Kit?
- Azt amelyik minden lányt megerőszakol. Ha nem vág meg késsel, akkor biztos, hogy megöltem volna.
- Megszúrt? Látom benned van ez a verekedős ösztön. - nevetett fel.
- Aha, itt. - tűrtem fel pólóm.
- Szép! Ki kezelte le?
- Jessica. - hajtottam vissza a felsőm.
- Azt hogy?
- Este rám talált, mert épp a zsaruk elől menekült, aztán nála kötöttünk ki. - szám akaratlanul is mosolyra húzódott.
- A megmentőd. - röhögött. - Volt valami?
- Együtt aludtunk, de előtte megbántottam.
- A lényeg megvolt.
- Te most miről beszélsz? - vontam össze szemöldököm.
- Nagyon látszik rajtad, hogy tetszik neked a csaj. - mosolygott ravaszan.
- Minden álmom. - néztem félre.
Ezt amolyan szarkazmussal akartam mondani, de nem jött össze, mivel elpirultam.
- Inkább mesélj, mi volt nálatok! Ashleyvel. Nyikorgott az ágy? - röhögtem.
- Inkább mozgott velünk együtt, és közlöm, hogy nem, nem szakadt le majdnem az ágy alattunk.
- Basszus! Akkor nem jól csináltad tesó! - hűltem el. Amit persze tetettem.
- Tényleg nem... Most, hogy mondod. Le kellett volna szakadjon az a nyomorult ágy. - tetette ő is az idegeset.
- Majd legközelebb. - röhögtem.
- Jah! Megyünk plázába, vagy városba gyalog? - kérdezte Ry.
- Persze, menjünk. - egyeztem bele.
Azzal fel is álltunk, felvettem még egy fekete-piros fullcapet, elraktam a farzsebembe a doboz cigarettát, a telefonom az első zsebembe, és mentünk is.



Végre hosszú rész, és itt vaaan!!! Komoly én örülök. :D Amúgy hihetetlenek vagytok. Örülök a sok látogatómnak, és persze a komizóknak. Nekik nagyon köszönöm. Így tudom mit hogy csinálok. :) ♥ 
Nem tudom következő mikor lesz, mert a héten, pénteken ballagásom lesz - :( - aminek nagyon nem örülök, de az idő bizony telik. 
Na azért remélem örültök, sok-sok puszi! Véleményeket kaphatok?? Nagyon megköszönném. <333333

2013. június 6., csütörtök

26.rész ~Gondolatok~





Visszamentem a konyhába. Kicsit leültem, aztán észrevettem Duffyt. Hova tűnt eddig? Amikor még Justinnal éjjel jöttünk ott volt az ajtóban, utána meg nem is láttam. Tegnap játszottam is vele. Viszont most el kéne vinnem sétálni. Meg van 1-2 óráig az elfoglaltságom. Gyors felmentem, kerestem valami ruhát. Egy szürke melegítőnadrágot vettem fel, fehér pólót és egy fehér pulóvert rá, rózsaszín nike felirattal. Fogat, arcot mostam egyaránt. A hajamat kifésültem, szokás szerint szép hullámos. Leszaladtam az alsó szintre. Megkerestem a telefonomat, amit rögvest elraktam a nadrágom zsebébe. Mielőtt elindulnák egy hosszú sétára a kutyámmal, adok neki friss vizet. A piros színű tálját megtelítettem vízzel, miután visszaraktam neki a helyére egyből leitta a mennyiség felét. Én addig elindultam az előszobába felvenni a cipőmet. A melegítőszerelésemhez a fehér nike cipőmet vettem fel. Megfogtam Duffy pórázát, majd észrevettem, hogy ott áll már az ajtóban játékával a szájában. Ráadtam a pórázt, s indultunk a parkba. Útközben hallgattam a zenét fülesen, mert azt is elraktam. Most viszont a kedvenc zenéim hangzanak a fülemben. Szeretem Demi Lovato - Heart Attack című dalát. Jelen pillanat nem az megy, de azért sorolhatnám az előbb említett énekestől kezdve nagyon sok előadóig.
Tíz perc alatt ott is voltunk a kutyaparkban. Ismét elengedtem Duffyt. Úgy gondoltam teszek egy nagy sétát ebben a parkban. Kiszellőztetem a fejem, és elgondolkodok. Sétálni kezdtem a kővel végigszórt úton.
Agyam sok gondolat felé húzott, de most a Justin párti eszméim győztek. Lehet, hogy változni fog két nap múlva a véleményem, de hihetetlenül jól éreztem magam Justinnal. Örültem, hogy elmesélte mi történt a sebéhez fűződő történettel. Remélem marad ilyen, mert ha nem, nem tudom mit csinálok vele. Kis újonc. Persze mindenki ismeri az iskolából, de mégis újonc.
A tegnapi történtek kavarogtak a fejemben. Egyik pillanatról a másikra megváltozott. Egyszer perverz, aztán valamit mondasz neki, elgondolkodik rajta, majd eltűnik észrevétlenül. Mindegy, a lényeg, hogy most jól elvoltam vele. A perverz éne még mindig nem tűnt el, de kivételesen tetszett. Tetszettek a vele töltött percek, és amikor vele aludtam el.. Kicsit fura volt, hogy 4-5 nap után egy alig ismert sráccal alszok. Nem is bántam, és most sem bánom a történteket. Az, hogy haverkodunk miért is baj. Bírom a srácot. Eddig is kedveltem, csak a perverzségét, amit már túlzásba vitt egyszer-kétszer, nem tűrtem. Viszont most valahogy igen, a bulin is. Lehet, hogy nem is nála vannak ilyen hangulatváltozások, hanem nálam. Nem tudom ezt hova rakni.
Ezek gondolatok átfuttatása után egyből Austin jutott eszembe. Mi lehet vele? Nem is töröm ezen a fejem, inkább felhívom. Kihúztam a fülest, zenét kikapcsoltam, majd tárcsázni kezdtem barátom számát.
- Szia Austiiin! Mizujs van veled? A cuccod nálam maradt. - zúdítottam rá mindent, amikor felvette.
- Szia Jessica! Jól vagyok, nyugi. Tudom. Te hogy vagy? - röhögött.
- Ahh, már aggódtam! - tettem szívemre a kezemet - Jól, köszi. És hol vagy? -
- Hát itthon. - nevetett tovább. - Miért? Most komoly úgy beszélsz, mintha elraboltak volna. - válaszolt.
- Mikor mentél haza? - tettem fel a kérdést ismét - Hallod.. Teljesen megijedtem, amikor észrevettem, hogy a cuccod nálam van és te meg sehol. -
- Éjjel jöttem haza. A srácok hazakísértek, mert útba esett nekik. - magyarázta - Igen, hallom, és hidd el, mi a skacokkal azt se tudtuk hova tűntél. -
- Az tök jó. Már azt hittem elfogtak titeket a rendőrök. - nevettem fel.
- Mi meg azt, hogy téged. Amúgy merre mentél? -
- Jobbra futottam el. - válaszoltam tömören.
- Mi meg persze balra tekertünk el. De örülök, hogy jól vagy. - hallottam hangján, hogy mosolyog.
- Ja, láttam. Én is neked, nektek. - mosolyogtam én is.
- Majd ismételünk. Remélem jól érezted magad! -
- Persze, hogy jól éreztem magam. Várom. - röhögtem.
- Gondolom. Ma nem hiszem, hogy elhívlak, mert tuti szerveztél valamit. -
- Ne is hívj! - szóltam durcás hangon.
- Terveztél mára valamit? - kuncogott.
- Jó, igen, terveztem. Ashleyvel megyek plázázni. -
- Ajajj! A közeletekbe sem megyek. -
- Istenem. Meddig fogod még a múltkorit fújni? - röhögtem.
- Ezt ki felejti el? Berángattatok a plázába vásárolni, úgy hogy nem is akartam menni. - drámázott.
- Mii? Nem is. Te akartál jönni. - kuncogtam.
- Aha, akaratom ellenére is beráncigáltatok. -
- Ez van. Te jöttél el velünk lógni. -
- De nem számítottam ilyen súlyos esetre. -
- Hééj! - nevettem tovább.
Erre ő is nevetni kezdett. Nem bírta tovább a komoly, de drámaias hangját tovább tartani. Végül két perc röhögés után megbírtam szólalni.
- Na akkor holnap talizunk suliban. Szia, további jó napot, pusziii. - mondtam el érthetően.
- Szerintem még hívlak, de igen. Neked is szép napot, puszi. - köszönt el, majd letettem.
Szememmel a park területét pásztáztam. Kutyámat kerestem. Most elég sokan vannak, úgyhogy egy ideig eltart míg megtalálom.

~ Justin szemszöge ~

Utam hazafelé vezetett. Gyors be is értem a lakásba, miután a kocsival leparkoltam a ház elé. Lerúgtam magamról cipőmet, felszaladtam a szobámba egy alsónadrágért, aztán fürödni mentem. Ledobtam magamról minden ruhadarabot. Megengedtem a zuhanyt, amiből meleg víz folyt testemre. A sebemre vigyáztam, ahogy azt Jessica is mondta. Hajamra is ráengedtem a vizet. Avval egy ideig kínlódni fogok az biztos.
- Ahj! - sóhajtottam hangosan.
Nem tudom Jessicat kiverni a fejemből. Nem bántam meg, hogy rosszul sült el az esti buli. Végre megverhettem azt a mocsadékot. Utálom, és biztos, hogy legközelebb nagyon megverem. Ha ő késsel jön - erre gondolva eszembe jutott a sebem, s felsziszentem - én meg fegyverrel fogok menni. Végleg kinyírom azt a rohadékot. Sok lányt kihasznált már, vagyis megerőszakolt, meg persze meg is bántalmazott. Brutális dolgokat művel egy ártatlan lánnyal, akár most Leilaval. Még egyszer hozzányúl, kómával fogja végezni vagy halállal. Nincs szívem embert ölni, nem is akarok, de ha így folytatja nem csak én fogok fegyvert helyezni a cseppnyi agyához.
E agyalás során feldühödtem, és a fürdést is befejeztem. Kell valami nyugtató! Felvettem boxerem, majd megszárítottam beállás szerint a hajamat. Ezután a szobámba tértem vissza. Felvettem egy fehér pólót, ám előtte megvizsgáltam a kötést, ami szerencsémre rendben volt. Belebújtam a ruhadarabba. Aztán egy fekete nadrágot húztam magamra. Végezetül egy piros pulóvert. Szeretem.
Bezseléztem még a hajamat. Ahhoz, hogy beálljon, s megfeleljen az elvárásaimnak kellett egy pár perc kínlódás, amit előre mindig megállapítok.
Lementem a nappaliba, ahol egy cigit gyújtottam meg. Közben telefonáltam is Ryannek. Amit egy-két másodperc alatt fel is vett.
- Csá tesó! - köszönt.
Közben kifújtam a füstöt, a kanapén ültem, szétterülve és magamon néztem végig.
- Cső! - viszonoztam köszönését tömören.
- Mondjad! Hol tali? - mintha a fejembe látna telefonon keresztül. Honnan vette, hogy találkozni akarok vele?!
- Jaa, gyere hozzám olyan fél ötre! - vigyorogtam. Majd szívtam egyet a cigiből.
- Ott leszek! De gond van? -
- Majd megdumáljuk. De most megyek, csá bro! -
- Oké, szevasz tesó! -
Ezzel le is tettem a telefont. Előre dőltem a hamutálcához, elnyomtam a csikket, és felálltam. Leakasztottam a konyhában lévő szögről a Range Rover kulcsát. Felkaptam a fekete supra cipőm. Bezártam a lakás ajtaját. Bepattantam a Ferrariba, beálltam vele a garázsba. Átszálltam a fekete autóba, majd elhajtottam.
Negyedóra út után célba is értem. Becsöngettem, de nem nyitottak ajtót. Megpróbálkoztam, hátha nyitva van. Sikeresen így is volt. Bementem, körülnéztem, ámde nem láttam senkit. Francba! Felballagtam a feljárón, beléptem az ismert szobába, ahol a keresett személy tartózkodott. Épp aludt. Leültem az ágy végébe. Kicsit lepihentem. Úgy öt perc elteltével felkelt a csaj.
- Sziaa! - nyomott hátulról arcomra egy puszit.
- Ah, Sidney! - röhögtem.
- Mi az? - vigyorodott el.
Arca az álmosságot tükrözte. Olyan fáradtságot és egy kis sápadtságot sugallt.
- Semmi. - ráztam vigyorogva a fejem. - Oké. Én most megyek zuhanyozni, várj meg itt! - kacsintott egyet.
- Majd elfutok, nem?! - húztam oldalra számat.

~ Jessica szemszöge ~

Fél óra múltán már otthon voltunk Duffyval. Mivel nem tudtam mikor toppan be drágalátos barátnőm, a szobámon belül a fürdőt vettem célba. Gyors elintéztem a szokásos dolgokat. Mindössze negyven percbe telt az egész. Amikor késznek tituláltam magam, hallottam egy ajtónyitódást, csukódást. Egyből lerohantam. Duffy természetesen beelőzött. Abban a pillanatban bátyám nyakába ugrottam.
- Sziaaa bátyus! - kiáltottam.
- Szia húgi, csak nem hiányoztam?! - röhögött, közben ölelt is.
- Dee, nagyon is!
- Te is hiányoztál! - simogatta meg hátamat.
Elengedtem. Szépen levette a cipőjét, a táskáját pedig egyik vállán tartotta.
- Nem haragszol, ha most elmegyek fürödni, aztán beszélhetünk? - nézett rám.
- Nem, persze menjél csak! - mosolyogtam.
- Oké! Gyere Duffy! - a lépcső felé szaladt, hallottam, hogy futnak. A kutyus is és Chris is.
Gyors a konyhába rohantam. Körülnéztem a hűtőbe. Kivettem a panírozott húst meg a hasábburgonyát a fagyasztóból. Pár perc után megsütöttem a krumplit. Ezt követően a húst is. Csináltam mellé paradicsomsalátát. Szedtem két tányérra, a pultra raktam, amikor tesóm megjelent.
- De aranyos vagy! - jelentette ki.
Ugyan - legyintettem - Milyen innit kérsz? - szuggeráltam a hűtőben lévő dolgokat.
- Sprite. - vágta rá.
- Oké, én most kólát iszok.
- Ahogy érzed. - foglalt helyet.
Kitöltöttem az ivóléket, majd a pultra raktam.
- Duffy! - szóltam kutyámnak. - Gyere, kaja! - szórtam ki neki tápot. Azt a nagy szeműt, had erősítse a fogazatát.
Odajött, és enni kezdett. Én is leültem, majd ebédeltünk tesómmal. Végre itthon van, nem vagyok egyedül!



Köszönöm a komikat, most is nagyon örültem nekik! :) Hétvégére hozok részt, olyan szombat körül. Mivel nem akarom összecsapni. Gondolom megértitek. Jó olvasást! Persze kérek véleményeket, jót s rosszat is! Hogy tudjam min kell javítanom. Bátran írjátok le! Puszi. ♥

2013. június 3., hétfő

25.rész ~Kicsit megnyílt~




- Igen? - néztem rá nagy szemekkel.
- Elmondod hogy történt ez az egész? - simított felkaromra.
- Fhuuu... - sóhajtottam egy nagyot.
- Ne kelljen már fogóval kiszedni belőled mindent! - emelte fel egy kicsit a hangját.
- De miért érdekel? - figyeltem arcát szemrebbenés nélkül.
Ekkor elengedett, és leült az ágyra. Óvatosan foglalt helyet a puha helyen. Fejét ismét felém fordította, így válaszolt.
- Mert, amióta láttam a verekedést, ezen rágódok. -
- Felejtsd el, ez ilyen könnyű! - vontam vállat, még mindig előtte állva.
- Justin! - állt fel velem szemben, már-már a magánszférámban benne volt. - Te valamit nagyon titkolsz. - szűkítette össze szemeit.
- Nem, dehogy. - tagadtam egyből.
- Kérlek, mondd már el! - szemei könyörögtek, csakúgy, mint hangja is.
- Jól van, ha ennyire szeretnéd. - húztam oldalra számat.
- Ez az! - tapsolt egyet.
- Mint egy ötéves. - ráztam fejemet.
- Talán gondod van velük? - vonta fel szemöldökét.
- Nem, nincs. - tettem magam elé, védekezésképpen a kezeimet.
- Gyere, menjünk vissza a szobámba! - fogta meg kezemet, s húzni kezdett.
- Okés! - vigyorogtam.
Kimentünk a bézs színű szobából, lámpát leoltva. Az ajtót kicsit behajtottuk. Jessica bement a szembelévő fürdőbe, ahonnan kihozta a párnáját. Elindultunk a folyosón, és beléptünk a lány mályva színű szobájába. Jessa egyből rávetette magát ágyára, míg én csak az ajtót csuktam be. Ezután én is az ágyat vettem célba. Ő már be volt takarva, így emelte fel nekem azt, hogy bebújhatok mellé. Így is tettem. Megéreztem a lány finom illatát. Annyira kellemes. Imádom. Ezt a jellegzetes illatot nem fogom megtéveszteni senkiével.
Befészkeltük magunkat, egymás felé néztünk. Láttam Jessicán, hogy várja a sztorimat.
- Szóval.. Tegnap haverokkal elterveztük, hogy bulizni megyünk.. - kezdtem bele.
- Háhá, nektek nem volt elég a pénteki? - nevette el magát.
- Ilyenek vagyunk. Na, és este Oliver jött értem. Mi együtt indultunk el, útközben felvettük a többieket, vagyis pár embert. Mikor a helyiség elé értünk nagy felhajtás volt. Mindenki nyalta-falta egymást. Voltak akik már be voltak rúgva, és olyanok is, akik akkor jöttek. Sok ismerőssel összefutottunk már kint. Kicsit kint bemelegítettünk a bulira, ittunk, cigiztünk... - akadt meg egy kicsit a szavam. Most mondjam el neki, hogy csajok is voltak velünk?! Azért azt nem.
- És? Felszedtetek ribancokat, igen. Tovább! - bólogatott fejével.
- Honnan gondolod, hogy én is? - vigyorogtam felé.
- Nem merted az előbb megemlíteni. - válaszolt.
- És, mi van ha rád gondoltam akkor? - hajoltam közel hozzá.
- Nem hinném. Na, de mondd tovább! - mosolygott.
- Ezután bementünk. Ott is sok mindenkivel összefutottunk. Később szétváltunk, én leültem a pulthoz Oliverrel, de ő ekkor elment a mosdóba. Egyedül maradtam. Kértem italt. Míg a pultos a rendelésemet csinálta, csak ültem, és nézelődtem. Láttam, hogy jön felém egy csaj, ismerős volt. A régi sulimban jóban voltunk, nem olyan szorosan, de elvoltunk. Köszöntünk egymásnak, beszélgettünk egy kicsit. Amikor nem megszakította egy srác a csevejünket. Észrevettem, hogy átöleli hátulról, és a fülébe súg valamit. Nem hallottam, mivel hangos volt a zene. Erre felszólalt a csaj, hogy nem, ő marad, míg megissza a kért piát. A srác kicsit ideges lett, és húzni kezdte, akkor vettem észre, hogy a csaj kezén piros,zöld,lila foltok vannak. A lány megint ellenkezett, így visszafordult a pult felé. A srác visszarántotta maga felé, közelebb ment hozzá, és pofon vágta. Eközben kiabálta, hogy: - Akkor is jössz velem, te mocskos kurva!
- Úristen! Ismered a srácot? - tette szája elé a kezét Jessa.
- Igen, egyszer-kétszer már megvertem. Utálom! - feszültek meg az izmaim, amit a velem szemben ülő lány észrevett, s kezével megfogta enyémet, majd folytattam. - Nem nézhettem csak úgy, tétlenül tovább. Közbeléptem. Odaléptem a sráchoz, behúztam neki egyet, ettől kicsit hátrébb esett. Megfordultam, megkérdeztem a lánytól, hogy jól van-e, mire ő csak sírt. Oldalról láttam, hogy közeledik a rohadék, ezért megvártam míg odaér, és még egyet behúztam neki. Végül mondta, hogy menjünk ki lerendezni, mire csak röhögtem, tudtam, hogy megverem. Így is lett. Még ki sem értünk, de ő már nekem esett. Elővett egy kést, amivel hadonászott, vagyis engem akart megszúrni, de lefogtam a kezét, csakhogy az nem úgy sikerült, ahogy azt gondoltam volna, így ért a hasamhoz, amit végighúzott rajta, kicsit beleállítva a testembe. Félredobtam a kést, nem törődtem a sebemmel, csak azzal, hogy megverjem. És ekkor ütöttem neki be a szeme alá. Gondolom innen már láttad.
- Igen, láttam. - bólintott egyet.
- Hát úgy ennyi. Az estémnek lőttek, de jobbnak véltem megvédeni egy lányt, mint hogy lelkiismeret-furdalással végigbulizzam az estét. - magyaráztam neki.
- Rendes tőled, de a káromkodások nem maradhattak el, mert igazából azt hallottam meg először, s annak irányába mentem. - mosolygott egy kicsit.
- Tudod milyen idegesítő egy alak?! - vontam fel szemöldököm.
- Igen. Már nagyon az volt, amikor felpofozott, utána beütött neked egyet, majd még hasba is ütött.
- Csak nem féltettél? - vigyorogtam rá.
- Oké, megint kezded? - vágott olyan unalmas fejet.
- Csak érdekel. - arcomon kaján vigyor ült ki.
- Jó, igen. Nagyon megijedtem, amikor már vesztésre álltál, de.. - mosolyodott el.
- De? - szuggeráltam szemeit.
- Lerendezted. - fejezte be a mondatot.
- Miért? Azt hitted megver egy ilyen csicska?! - nevettem fel.
- Nem tudom.
Gondolkodott el. Láttam rajta, hogy valamit akar kérdezni, de akárhányszor felém nézett nem merte szólásra nyitni a száját.
- Mondjad! - szóltam kedvesen.
- Mit csináltál volna, ha én most nem találok rád? - hangja átváltott aggódóvá.
- Hazamentem volna félóra után, majd elvérezve dőltem volna le az ágyra, valószínűleg valaki hívott volna, és tuti elmondtam volna neki, majd jött volna segíteni.
- Jesszus! Belegondolni is rossz. - rázta ki a hideg a testét.
- De te utánam jöttél, és megmentettél, és köszönöm. - közelíteni kezdtem arca felé, majd nyomtam egy puszit rá.
- Szólj, ha fáj a seb! - vigyorodott el.
- Rendben. Alszunk?

~ Jessica szemszöge ~

Justin megköszönte, amit érte tettem, majd egy puszit adott arcomra. Huhh, annyira jól esik, amikor megpuszil. Olyan érzéki, érezni húsos ajkait, és tetszik. Végre kezd megnyílni, mármint ez már valami, hogy elmesélte, mi volt az este.
- Szólj, ha fáj a seb! - vigyorodtam el.
- Rendben. Alszunk? - kérdezte.
- Véres pólóban? - nevettem el magam.
- Igazad van. - helyeselt.
Vetkőzni kezdett. Lassan csúsztatta fel fehér pólóját. Végig néztem izmos testét. Szemeim elolvadtak, de nem akartam neki kimutatni, hogy mindjárt elájulok.
Levette a ruhadarabot, majd a székre dobta. Ekkor sebére helyezte tekintetét, majd beletúrt hajába.
- Na? - érdeklődtem.
Térdre, s egyik kezemre támaszkodtam sebhelye fölé. Megnéztem sebét, ami nem ázott át.
- Fáj? - kaptam rá fejem.
Láttam, hogy úgy kapja vissza ő is a tekintetét rám. Mondjuk eddig is rajtam volt, csak a fenekemen, lábaimon jártak szemei. Amikor kérdeztem, akkor tekintett arcomra. Megnyalta ajkait, majd válaszolt.
- Kicsit. - húzta el száját.
- Gondolom. - forgattam meg szemeimet.
Majd befeküdtem mellé, mellkasára döntöttem fejem, így láthatom sérülését. De a kockáit is rendesen lehetett látni. Ő ránk húzta félig a takarót, s így ölelt át. Ujjaimat sebe köré helyeztem, majd simogatni kezdtem ott. Tudtam hogy élvezi, de nem sokáig maradtunk fent, mivel mindkettőnk bealudt.

Pár órával később, pontosabban 13:06-kor keltem. Ami már nem reggel. Láttam, hogy Justin még alszik. Pont egymással szemben voltunk. Olyan cukin aludt. Egyik keze a párna alatt, másik feje előtt. Egyenletesen vette a levegőt. Nekem viszont korgott a gyomrom. Gondoltam hagyom aludni. Óvatosan keltem ki az ágyból. A takarót még ráhúztam Justinra. Amire nem kelt fel. Halkan kiléptem a szobámból. A konyhába vettem az irányt. Mihelyst leértem, a hűtőhöz léptem. Kivettem a narancslét, töltöttem, amit hamar meg is ittam. Eszembe jutott, hogy van tojás, csinálok azt. Odaraktam az olajat melegedni, eközben megkerestem a dzsekim, amit sikeresen megtaláltam. Kivettem belőle a telefonom, és megnéztem azt.
Nem érkezett semmi üzenet, s nem is hívott senki. Megkerestem Ashley nevét, amit gyors tárcsáztam is. Négy csöngés után felvette.
- Szia Jessicaaa! - örvendezett.
- Szia Ashley! - köszöntem vissza.
- Hogy vagy csajszi? - kérdezte.
- Jól, köszi. Eljössz plázázni, meg ilyenek? - érdeklődtem.
- Aha, persze. Már jó lenne. - hangja örömteli volt.
- Oké. Akkor hol legyen a tali? -
- Elmegyek érted. - válaszolta.
- Rendben. Várlak! Puszi. - köszöntem el.
- Oké-oké. Puszi. - tettük le.
Amire Justin leért, pont végeztem a tojásrántottával.
- Jó délutánt! - röhögtem.
- Ha-ha. - dörzsölte meg szemét - Te is most kelhettél.
- Igen, félórával ezelőtt. - néztem a faliórára. - Eszel?
- Aha, éhen halok. - foglalt helyet a pultnál.
Elétettem az ennivalót, vele szembe én is leültem. Öt perc múlva egyikőnk tányérján se volt semmi. Majd Justin megszólalt.
- Ahh, mennem kell! - mondta.
- Hát, oké. -
Ezzel el is indult fel az emeletre a cuccaiért. Összeszedte azokat, majd lejött. Elköszöntünk egymástól, végül elment a fehér Ferrarival.



Hát, rövid lett, de erre futotta az időmből. A véleményeket most is nagyon köszönöm. Örülök neki, boldoggá tesztek vele. Puszilok minden olvasómat! :) <33